audiodiyers.hu

Köszönöm, hogy megmérted!

Szívesen! Véleményed, mint hozzáértőbb fórumtárs?

Szerintem jó kis trafó ez. Nincsenek benne durva belengések.
Van egy olyan "vélekedés", hogy a toroid magra tekert kimenő trafók hamarabb telítésbe mennek, mert nincs bennük olyan pici légrés, mintha egy EI trafót összelemezelne az ember. Sajnos ezt az állítást még nem tudtam leellenőrizni, mert nem volt még nálam toroid kimenő. Esetleg az utalhat ilyesféle telítésre, amit írtál, hogy 5Hz alatt szétesik a jel, de az már olyan kis frekvencia, hogy nem nagyon van zenei történés arra felé.
Esetleg a primer induktivitását meg tudnád még mérni?

Hangra is meg vagyok elégedve, még a nagy ARC-hez képest is nagyon ott van, mélye igen pontos és ütős, nagyon lemegy az aljára, de a magassal is elégedett vagyok, pont amennyi kell. Tere is nagyon jó, egy hajszálnyit talán a közép erősebb nekem, de nem vészesen, bizonyos zenéknél ez főleg érezhető.
Az adatlap szerint 404 H az induktivitása, mérni nem tudok ilyen nagyot, pár H-t tudok csak.

megtetszettek a csovek
atepitem az elso csovesemet. tapok, doboz, kimeno - minden marad a regiben. lenyegeben csak a meghajto lett attervezve

ilyen most https://photos.app.goo.gl/djL2gLae5Gc2kW216
ilyen lesz (a kapcsolas)

ecc83-mal nem célszerű az srpp kapcsolás- soha nem fog rendesen szólni...

Én helyesbítenék. Közepes, vagy nagy jelszinten biztosan nem. NEM ERRE TERVEZTÉK. Amúgy mi értelme van egy vonalszintű bemenetnél SRPP-nek, pláne ECC83-al, ahol a zaj sem meghatározó első közelítésben?
Szerintem ötletelés, mint a többi baromság, ami az interneten úgy terjed, mint a nátha.
Amúgy a rajz gyönyörű

nem vagyok csoszaki, JOLIDA-tol loptam (302,502)

amugy, ez igy ahogy van talan nem is igazi SRPP

Szerintem inkább kösd párhuzamosan a két felét, és egy 100k-s anódellenállással, közös katódosként tökéletes lesz!

Sajti

Ha van csatornánként 3 kis csőnek aljzatod, akkor érdemes lenne dc csatolt katódkövetővel hajtani a végcsöveket. 1 cső fesz. erősítés (pl. srpp e88cc-vel), 1 cső fázisfordító (ala Jolida vagy amit rajzoltál) és 1 cső katódkövető(6н6п, vagy hasonló, lényeg, hogy a meredeksége /S/ közepes vagy nagy legyen -a kis kimeneti impedancia végett).

na, ez nem is SRPP sokkal inkabb olyan mint az aktiv terheles
nagyon jo a torzitasa is. 0.1%-0.01% kozott (modell fuggo) 11.4Vpp kimenet mellett. (bemenet 0.2Vpp, erosites 57x)

Ebben egyetértünk. A kérdés csak az, hogy a rajzon szereplő hálózati trafók adottak e, vagy esetleg szabad a vásár?
Mert a DC csatolt katódkövetőnek sokkal nagyobb negatív előfeszültség kéne, mint, ami a képen van.
Sajti

pont ez a baj, a trafok adottak, mar nem akarom szetszedni egyiket sem

Ha a 48V AC-t feszültségkétszerezőre küldöd, és a katódkövetőnek aktív, áramgenerátoros munkaellenállást használsz, akkor még jó lehet.
Ahogy látom a végcső első rácsán a negatív csúcs, úgy 75-80V lehet.

Sajti

kevesebb, -60V
a nyakmeret is adott (majdnem kesz), a CCS-ek mar nem is fernenek ra

egyszerusitettem az aramgeneratort
szerintem jo kis kapcsolas

Mi volt a gond/problema a regi kapcsolasal? Bisztos vagy benne hogy a mostanival javulas varhato?

Igazabol semmi, csak a regi nyak kezzel rajzolt. Szerettem volna profi feliratos panelt. Ha meg uj panel, akkor mar "javitok" is rajta, gondoltam. Kihagytam ket csatolot meg betettem egy aramgeneratort.

az uj nyakban nincs semmi kulonos, csak az, hogy tukorszimmetrikus

A HE-n megszüntetett " HiFi elektroncsöves erősítők" topik tartalmát beteszem ide.

Folytatva a 6528 PP erősítő létrejöttének a történetét, elmondanám, hogy miképpen lehetett egyszerű hálózati transzformátorokat beleépíteni az erősítőbe.
Mivel a kimenő lesz magasan a leggyengébb pontja a kapcsolásnak, így a többi részegységnek a lehető legmagasabb szintet kell képviselnie, hogy a végeredmény ütős legyen. Csak triódák jöhetnek szóba és ellenütemű kivitelezésben, mert az SE kapcsolásban folyó egyenáram miatt felmágneseződne a trafó. Továbbá egy hálózati trafónak a primer impedanciája a legalacsonyabb frekvenciákon nem sok, így igen kis anódimpedaciával (plate resistance) rendelkező trióda tudná csak meghajtani. Végignézve a nagyteljesítménytriódák választékát, két nagyobb csoport van, az igen nagy meredekségű (ma/V), gyakorlatilag csak katódkövetőnek használhatók, és a ritkább de nagyobb erősítésű példányok. Na itt már találtam számomra megfelelőt, a 6528 kettős teljesítmény triódát, mely majdnem minden elözetes elvárásomat teljesítette.
Folyt. Köv. TJ.

Folytatás:
A 6528 trióda most már meglenne, nézni kellene valami hálózati trafót, ami ennek a nagyteljesítményű csőnek a paramétereihez illeszteni lehet. A 6528 karakterisztikáit elemezve 200-220 voltos anódfesz és 60-65 ma áram mellett, használható lenne hálózati trafó, ami 220/12 voltos. Jó lenne, ha a szekundere szeparált tekercseket tartalmazna, mert azokat párhuzamosan kötve talán kisebb lenne a kimeneti ellenállás is...meg is találtam a kamrámban a korábban a rádióbörzén vásárolt Triad F-107Z trafókat, 115/230-as primerrel és 12/24 voltos szekunderrel (áttétel 19,2:1) A primer induktivitása 100 Hz-en 3,5 H volt, ami ugyan nem sok, de a meghajtó triódák viszont igen kis belsó ellenállásúak lesznek  
Jött a következő lépés, a tápegység összehozása, ami nem kis probléma volt, mivel jó minőség volt a célja a projektnek. Csak csöves egyenírányítás jöhetett szóba, de a végtriódák munkaponti árama 260 ma volt, tehát egy GZ34 már kevés volt - duplázni kellett  Ok, de mi lesz az anód és fűtéstáppal? Olyan hálózati trafót, amely ilyen kis feszültségű anódtápot, de ilyen nagyáramú fűtőtekercseket (5v/4A + 6,3v/10A) tartalmaz, az nem kapható sehol 
Itt dőlt el, hogy külön anódtáp és külön fűtőtrafók lesznek, már csak össze kell vadászni őket....megtörtént ez is, Hammond anódtáp és két Triad fűtőtrafó került beépítésre.
Folyt. köv. TJ.

Folytatás:
A következő lépés a végtriódák meghajtása volt, itt is dolgozni kellett az elvek mentén, mivel az ellenütemű csöves erősítőknél a szimmetria fontos követemény. Tehát azért csak gyülekeztek az elvárások - no NFB + minél egyszerűbb + szimmetrikus kivitel 
Az első driver verzióban a Bendix cég 6900 kettős triódái voltak, egy kisméretű 220/6 voltos hálózati trafóval, melynek a primer középleágazása volt a tápfeszen, és így ellenütemű fojtóként bekötve dolgozott munkaellenállásként. Előnyős volt a középleágazású (center tapped) fojtó, mert nagyobb kimenőjelet produkált a fokozat és a csőre is nagyobb anódfesz jut a kicsi belső DCR miatt...Később WE 417A triódákat raktam be, ezek a rendelkezésre álló kisebb anódfeszültséggel is jól teljesítettek. Az ellenütemű műkődéshez szükséges fázisfordítást a lehető legegyszerűbben oldottam meg - betartva a "no NFB" és a minimál koncepció kitűzőtt céljait.  Az áramköri potival a kimeneti torzitást lehet minimalizálni, ez mutatja meg az elérhető szimmerikus működés határait. A THD tipikus értéke 1 kHz/1W/16R-nél 0,4-0,5% - leginkább a 6528 végtrióda két csőfél egyformasága számít kritikusnak ebben a kapcsolásban.
A csatolók elöször Sprague Vitamin Q 100nF-os kondik voltak, amiket később sikerült Jensen copper/paper in oil tipusúakra kicserélni.
Folyt. köv. TJ.

Folytatás:
Az elvek körbejárása után jöhetnek az anyagok és az alkatrészek - az elektroncsövek tipusait már leírtam (Western Electric 2x417A + Raytheon 6528 + 2×GZ34 Mullard). Elsőként a doboz lett meg (jávorfa), majd a szerelőlapot is kifűrészeltem egy nagyobb textilbakelit lapból (3mm) - azért nem használtam fémlemezt, mert azon nehezebb kézzel fúrni-faragni 
A csőfoglalatok jobb minőségű bakelit darabok (utálom a zörgő porcelánokat), a potik CTS (USA) gyártmányok, a csatik WBT0730 + WBT0274 tipusok lettek. A hálózati aljzat/kapcsoló/biztosíték/szürőt a PC Conversion (USA) gyártotta, a biztosíték ezüstözött benne 
Az anódtáptrafó Hammond 363CX, fűtőtrafók Triad F-32A x 2, középleágazásos fojtó 220/6v kisméretű hálózati trafó, kimenőtranszformátorok Triad F-107Z hálózati trafók.
A tápegységben Duelund + Allen Bradley, 6528 katódban Mills MRA12, 417A katódkörben és a rácsokon Shinkoh tantalum ellenállások vannak. Pufferkondik Black Gate VK 150uf/350v x 5 (bypass Jensen 1uf/100nF polystyrene), katódköri kondik az újabb verzióban Black Gate F jelűek. A csatolókondik Jensen copper/paper in oil 100nF/630v x 4 darab (bypass Jensen 1nF polystyrene). A vezeték VdH MCS1000 + MCS300, a vezetékezés dual monó, a két testvezeték megszakítás nélkül van szerelve!
Folyt, köv. TJ.

Folytatás:
A no NFB 6528 PP triódás megépítésével és a technológiájával foglalkoznék néhány gondolat erejéig. Mivel ez az erősítő a legmagasabb hangzási szint elérése céljából készült, ezért az annak megfelelő megoldások kerültek előtérbe a létrehozásánál:

- nem mágnesezhető anyagból készített doboz és szerelőlap
- a lehetőségek szerinti dual mono felépítés
- minimális vezetékezés, az alkatrészek "sajátlábas" technológiája (pontól-pontig), az anyagváltások elkerűlése
- az elektrolit kondenzátorok hő és rezgések elleni védelmének a megoldása
- a nagyáramú fűtőtrafó olyan elhelyezése, hogy a saját kivezetése direkt forrasztva legyen a csőfoglalatra
- a dual mono kivitel két testvezetékének megszakítás nélküli végigvezetése az erősítőn
- a bemeneti és kimenet csatlakozók olyan elhelyezése, amely a legközelebb van az áramköri pontjához
...És persze még számtalan apró dolog, amely igencsak tovább emeli a készülék hangzási szinvonalát
TJ.

Ahogy eddig olvastam, kompromisszum szülte (kabátot a gombhoz)
Mindegy, ha jól szól.

A projekt célja annak bizonyítása, hogy nem a kimenőtranszformátor a legmeghatározóbb eleme egy csöves erősítőnek. Lehet jó hangú erősítőt építeni úgy, hogy egyszerű hálózati trafók vannak a meghajtó és a kimenő fokozatban.
Az viszont tény, törekszem arra, hogy ebben a 6528 PP triódásban minden elv/anyag/technológia az általam elérhető legmagasabb szinten legyen.
TJ.

Azért a kezdő diyereknek mondjuk azt el hogy ezzel nagyon sokan nem értenek egyet és nem kell egyet érteni. Aki teheti próbálja ki mindkettőt.
pl. a hálózati trafók 50 Hz-re, ha amcsi akkor 60 Hz-re vannak méretezve, a kimenőket 20-30 Hz-re, kb. 3x primer menetszám valaki még ennél lejjebb is megy, Egy hálózatinál nem fontos hogy gond nélkül átvigyen 20 Khz-et, söt az a jó hálózati, ami csak az 50-60 Hz-et viszi át, ezért árnyékolják a primer szekundert. egy kimenőtől 16 kHz-et legalább elvárunk.

Leírtad a véleményedet ez rendben is van - gondolom gyakorlati példával ezt a kritikai hangvételt alá is tudod támasztani - például egy elektroncsöves erősítővel amit Te építettel a high end kategóríájában.
Az mind kapcsolási elvében/anyagaiban/technológiájaban a Te állításodat bebízonyítja....ha ez mégsem így lenne; akkor szimpla fikázásnak minősítem a hozzászólásodat.
TJ.

Nem Neked szólt a hsz, hanem azoknak akik most kezdenek erősítőt építeni. Akik nem hájend erősítőt akarnak építeni, hanem egy olyat amin lehet a zenét élvezni. Beszerezhető csövekből, EL34, el84, 6l6, 6550 stb. ahol szerintem rohadtul nem mindegy hogy mi van a végén.

" Szerintem" meg irodalmi Nobel díjat kapsz a szövegelésért...mert ugye csak a "szövegelés" megy...

Mellesleg Kedves mayky a projekt már hatásában elérte kitűzőtt célját, azonkivül, hogy - hálózati transzformátorral nem lehet csöves erősítőben jó hangot csinálni - semmi érdemleges szakmai megfogalmazást nem tudtál tenni.
Kicsit feljebb egy soha nem látott terjedelmű és tartalmú csöves erősítő építési történeti leírás van, amiből szerintem bőven szemezgethetnél idézeteket és az ahhoz kapcsolódó kérdéseidet feltehetnéd
TJ.

Mayky talán attól tart, hogy mindebből a kezdők –az alapállítás hibás logikájú megfordításával– a következőt érhetik ki:
"Nem kell a PP csövesbe spéci kimenőtrafó, minden további nélkül el lehet érni jó hangot egy megfelelő áttételű hálózati trafóval a helyén".

Akkor viszont az a tényleges kérdés, hogy kell-e itt lemenni az elektronikai alapok, illetve nehéz felfogásúak szintjére. Szerintem nem - arra ott van a hobbitelektronika

A kezdőknek szóló leírások is nagyon hasznosak, csak ne tekintsük őket tudatlannak, és a szerzőnek se akarjuk előírni, kiket szólítson meg...

A 6528 PP triódás megépítésének kiindulási pontja valóban nem a "kezdőket" próbálja megszólítani, hanem a Mo.-i elektroncsöves erősítő épitőket - és valóban -, Ők azok akik leakadtak a hálózat trafók beépítésénél.
Véleményem szerint egy kezdő, minimális elektrotechnikai tudással rendelkező ember NEM innen gyűjti az információkat első elektroncsöves erősítőjének az építéséhez
TJ.

Ha jól emlékszem, 3-4 pár mayky által készített kimenőtrafó fordult meg csak nálam. Nem volt ok panaszra. De TJ által gyártottal még nem találkoztam..

Nem lehet, hogy mégis találkoztál, csak Te hálózati trafónak használtad?

_________________
„Hiszek Istenben, Mozartban és Beethovenben...” (Richard Wagner)

Ez a hsz. mindent visz...
TJ.

Hogy haladjunk
Kérdésem lenne az elektroncsöves erősítő kapcsolásokat számítógépes tervező programmal elemző topikolvasókhoz.
A mellékelt fotón látható egyszerű PP triódás kapcsolást lehetséges-e kielemezni minden szempontból?
Adatok:
- 417A anód +120v, katód +1,5v
- 6528 anód +200v, katód +18v
- fojtó 50H+260mH/57H (100Hz),
- kimenő 3,5H (100Hz)
Bármilyen további kérdésre szívesen válaszolok.
TJ.

Kimenő pontos áttétele, és mivel ez nem kifejezetten kimenőtrafó, ezért a szórt induktivitás is jó lenne. No meg a terhelés is kellene.

Sajti

A kimenőnek betett Triad F-107Z hálózati transzformátor (115/230/12/24v) áttétele 19,2:1, a terhelés 16R.
Kutathatok gyári adatlap után, de lehet, hogy ott nem sok mindent találok...ha mérni kell, azt viszont tudok
TJ.

Van szép műszered, meg tudod mérni mindkét trafónál.

A differenciál anód fojtónál mi indokolja a szekunder bevonását?
Ha a primer DC áram okozta gerjesztés kiejtése a cél, oda kevés az anódáram átfolyatása a szekunderen.
Jóval (áttétel) nagyobb áram kellene ... ha lenne értelme.

Úgy tíz éve Dave Slagle próbálkozott ezzel a technológiával (műszakilag lenne is értelme) SE esetében (bifiláris primer tekercs, az egyik szálon ellenirányú -áramgenerátor- DC áram, vagy a szekunderrel egyező menetszámon jóval nagyobb áram), de aztán valahogy az évek alatt kikopott. Magyarán nem vált be.

1. A bemenőcső anódja ha elöször a kivül elhelyezett szekunder tekercsre megy, akkor kisebb szórt kapacítás terheli, mintha a primer kezdetére menne. Ez a megoldás hasonlit a kimenőtrafók tekercs osztásos technológiájához - sorosan kapcsolódnak a parazita kapacitások. Mérve sokkal jobb lett ezzel a trükkel a frekvencia átvitel
2. 14mH/100 kHz

További infók:
- fojtó 1k+3R/1,7k
- primer/szekunder kapacitás 68pF
- kimenő: 19,5R/21R/0,15R
- primer/szekunder kapacitás 270pF

Különben a HE-n éppen most fejezte be az egyik ottani fórumozó a no NFB 6528 PP triódás "occó" kivitelezését
TJ.

Amennyiben a "mindenféle" kizárólag elektroakusztikai szempontokat takar, akkor igen, elméletileg lehetséges. Egy trafó korrekt hangfrekis modellezése viszont komoly gyakorlati problémákba ütközik... jobb híján mindenhol a helyettesítő RLC kapcsolás + ideális trafó párost használatos.

Mondták már, hogy egy bizonyos szint felett nem süllyedünk egy bizonyos szint alá?

Valamit elnéztél.
Ez egy 48VA-es (12V/24V 4A/2A) trafó, kizárt, hogy a fél primer ekkora DCR-ű legyen... ráadásul a két fél ennyire eltérjen.

Más:
Nem igazán értem mi szükség volt a "torzításcsökkentő" visszacsatolásra. Durván beavatkozik a frekimenetbe, ha pedig kikompenzálod nagyjából lineárisra, visszafogja a bemeneti "alsó" csövet.

A kapcsolásban van egy középleágazású fojtó a driverek anódkörében (110/220/6 voltos kicsi hálózati trafó). Annak a belső primer tekercse azért kisebb ellenállású, mert az vastagabb drótból van tekerve - 110 volton ez szükséges! A szekunder vékonyabb dróttal van tekerve, sorosan a 110 voltossal 220 volton már az is elég ezert ekkora a DCR eltérése.
A 48 VA-es Triad-107Z hálózati trafó a kimenő poziciójában van.
A driver középleágazású fojtója belső primertekercsének a szekunderrel való sorbakötése az anódot terhelő szórt KAPACITÁST csökkenti...az elvét korábban leírtam
TJ.

Nem arra gondoltam, hanem a LTP "alsó" csövének rács "visszacsatolására".