audiodiyers.hu

Bajban vagy, mert amikor az SE erösítőben majdnem teljesen lezár a végcső, akkor milyen energia mozgatja a hangszóró membránját?
Elárulom - a végcső nyitásakor felmágnesezett trafó önindukciós energiája...ez a jelnagyság, ami a tápfeszültség értéke feletti tartomány. Ehhez a majdnem teljesen lezárt végcsőnek már SEMMI köze.
Leírtam közérthetően, az "együtemű" kifejezés az elektroncsőre vonatkozik, a jel másik részét a trafó biztosítja...ez a totális aszimmetria az SE működésében.
TJ.

Nem lehetne a hibásan feliratozott ábrát cserélni a GA2 fórumtárs által kijavított verzióra?

Sajti

Nem hiszem, hogy bajban lennék. A leírásod azt sugallja, mintha a tekercs, a normál működés közepette, "átélne" egy olyan szakaszt amikor a kapcsain uralkodó feszültség viszonyok függetlenednének az őt meghajtó generátor állapotától, és ennek következménye lenne a tápfeszültséget meghaladó váltófesz (az ilyen állapot csak bizonyos nem kívánatos tranziensek kapcsán, illetve áram alatti tekercs leszakadásakor van). Ráadásul a leírásod azt sugallja, hogy a PP és az SE ebből a szempontból eltérő. Egyenáramúlag a tekercs sorosan, váltóáramúlag párhuzamosan kapcsolódik a csővel. A tápfeszültséget meghaladó jelfeszültség az önindukciós törvényszerűségek miatt (terheletlen SE-nál elvi szinten kétszerese, PP-nél négyszerese lehet a tápfesznek) keletkezik a fojtó, il.trafó kapcsain. Nem kétlem, hogy amit írtál az helyes, csak azt állítom, hogy nehezen értelmezhető, úgymond nem "jól van megfogalmazva", legalábbis számomra.

_________________
Keresd az egyszerűséget és ne bízz benne.(Whitehead)

Igazad lehet, sem a leirás, sem a magyarázó elvi rajz nem a "megszokott" formájú, ezért van a kicsit hosszabb idejű elemzése.
Viszont a vizuálisan itt ábrázolt folyamat a valóságos működést tökéletesen lefedi.
TJ.

Támadt egy új ötletem, hogy miként lehetne a Single End elektroncsöves erősítők kimenőtranszformátora légrés nélküli, sima lemezelt kivitelű. Próbaképpen akár egy 115/230/6,3 voltos fűtőtrafót is beköthetünk
A két egyforma, de különálló primer tekercsben ellentétes írányú (de azonos nagyságú) áram folyik, így a trafó felmágnesedőzése elkerülhető. További előny, hogy az L2 tekercsek mint fojtók is üzemelnek, így a két trafó ilyen bekötésével feleslegessé válik a tápegységben szokásos nagy méretű fojtó használata.
TJ.

http://www.intactaudio.com/forum/viewforum.php?f=4

Szerinted miért "nem jött be" több mint egy évtizede?

Na, akkor visszamegyek még jobban az időben ... a mi gyerekkorunkba.... nem most volt ... gerjesztett tekercses hangszóró tekercse mint HV táp fojtó.

Hálózati transzformátorral megépített SE erősítőt fabrikáltak? Van róla több infód?
TJ.

Na már megint megragadtad a lényeget.

Oda van írva a fejlécbe: current cancellation.
Na, ez nem jött be ... pedig Dave Slagle több trafót tekert, mint amennyit az itt írogató közösség együttesen látott már.

Én csak egy anód/katódköri csatolást látok, ez teljesen más mint az én elvi rajzom. Körülbelül annyira hasonlit mint a gerjesztett hangszórók tekercselésének felhasználása fojtóként
A lemezelt trafókon folyó DC áram felmágnesező hatásának a megszüntetéséhez számtalan út vezet, de ezek a megoldások csak a céljukban egyeznek - kivitelezésük sokféle lehet!
TJ.

Meg azér itt vannak problémàk ezzel a katódköri áramgenerátoros megoldással. Az egyik, hogy csökken a végfok meghajtóimpedanciája a katódon fellépő feszültségvàltozás miatt, hiába az áramgenerátor, nincs földelve a katód. A másik, hogy ezzel csökken a kivezérelhetőség is. Itt ez egy kicsit tul van bonyolitva, tunerman megoldása joval pofonegyszerübb.

"Támadt egy új ötletem, hogy miként lehetne a Single End elektroncsöves erősítők kimenőtranszformátora légrés nélküli, sima lemezelt kivitelű."
Akkor ez valami ilyesmi megoldás mint a régi, de közismert Pacsirta rádióban?

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

Az egy csővel kivitelezett '50-es évekbeli kapcsolásokban, a kimenő tekercsének egy részét használták fojtónak, a további fokozatok tápfesz szűréséhez. Nem valószínű, hogy a kisáramú fokozatok áramfogyasztása pontosan megegyezik a végcső munkaponti áramával. Tehát légréses volt a kimenő trafó és nem belemezelt - csak sima fojtóként funkcionált ez a tekercsrésze.
Itt egy példa 1958-ból, a Telefunken S81 sztereó erősítő kimenőjének egy része is tápegység fojtóként üzemel.
TJ.

Az ötletednek az mellett, hogy praktikus, meg hogy nem lesz hifi szintű egy nagy hátránya van: A 4+1-es rendszert használóknak kicsit drága.

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

Még nem tudom milyen SE kapcsolást találok majd ki, de Te már megjósoltad a végeredményt
Nem neked kellene ez a projektet végigvinni - mert akkor garantáltan "hifi szintű" lenne
TJ.

Mielott nekialltok, azert meg kene beszelni mit hivunk hifi szintnek.

Szerintem ugykene, hogy dyscus csavar hozza egy halotrafot, de ám csakis halotrafo vasbol, aztan tunerman meg összerakja, így biztosítható a hifi szint elerése, bármi is legyen az.

Ezt kellene teljesíteni: (ha ez a hifi szint)
https://audiodiyers.hu/viewtopic.php?f=51&t=2552
Azt nem értem hogy miért kell így összekötni a két csatornát, nagyobb legyen az áthallás ?

Szerintem DC szempontból OK., viszont AC szempontból (mivel L2 tekercsek mindkét vége elkókkal hidegítve van) Az L2 rövidzárként fog viselkedni, -ez L1-ek induktivítását blokkolja, helyette csupán a csatolási tényező tökéletlensége miatti induktivítás marad- nem?
https://audiodiyers.hu/download/file.php?id=24530&mode=view

Hát akkor ezt szegény ongaku se biztos, hogy teljesiti. Kár érte, egész sokan megvették aztremèlve, hogy hifi.

A rajz a DC áram hatásának az elvi kiküszöbölését szemlélteti, mint a régi fojtós használatnál, itt is ellenállás, vagy néhány Henry-s fojtó elkerülheti a rövidzárt.
TJ.

Az hogy ongaku és hogy drága az nem biztos hogy mindenki számára etalon.

Itt a tovább gondolt elvi rajz, a középleágazású fojtó egy 115/230 voltos autótrafó is lehetne ezzel a tápegység nagyjából megoldva.

TJ.

Mi szól az ellen hogy inkább így legyen? :

Mivel a single end elektroncsöves erősítők általában NFB-t nem használnak, a két csatorna egyformasága azért fontos dolog lenne.
Amikor az ellenkező oldali végcső áramát használjuk a felmágneseződés elkerülésére, akkor kötelezően egyforma áramokat kell biztosítanunk. Legalább időnként így ezt ellenőriznünk kell, nem fogjuk elhanyagolni a két oldal beállításait
TJ.

Csak az a gond, hogy így már, hogy nincsenek földelve L2-k, így már kifejezetten áthallást fog termelni. A saját oldali bekötés így itt már nem opcionális, hanem kötelező.

Na jo ez nem igaz. Ha 100%-os földelésnek vesszük az elkókat.
Viszont akad egy masik baj. Nemjo a kozepmegcsapolasos fojto. Ugyanis annak a vasmag gerjesztesebe bekerul mindket oldal L2 indukált árama, és emiatt a fojtó magjában keletkezik az áthallás. Külön fojtók kellenek.

Na végre
Valóban két fojtó kell, viszont a másik oldali anódtáplálás szerintem az egyfoma áramú beállítást kikényszeriti - ezzel biztositva a jó balanszot.
TJ.

Szerintem az a fő baj, hogy ugyanazon a vason bármilyen váltóáramúlag rövidre zárt tekercs beterhel.

_________________
Keresd az egyszerűséget és ne bízz benne.(Whitehead)

Mivel minden kezdet nehéz  , ezért beteszem ezt a 6528 parallel single ended cathode follower erősítő ötletemet.
TJ.

A 6528 PSE deszkamodellen Hammond 1640SEA kimenőtranszformátorral a következőket mértem:
- 1kHz, 8W/8R, THD: 0,3%
- 1kHz, 1W/8R THD: 0,05%
- 1W/8R: 8Hz -100kHz -2dB
- 8W/8R: 30Hz - 100kHz -2dB
TJ.

Itt a deszkamodell fotója
A 417A drivercsőnek 2 db sorbakötött 20Hy/15mA-es fojtó van az anódkörében (ilyen volt a fiókban )

Két oszcilloszkópos mérési fotót felteszek:
- 10kHz-es négyszögátvitel, 2v/div
- 25 Hz-es szinuszjel, 5v/div
TJ.

A jelenlegi driver (417A cső + fojtó) 300v peak to peak szinuszjelet produkál, a 10kHz-es négyszögjel oszcilloszkóp ábrája pedig 100volt/osztás állásban így néz ki...
TJ.

Található csövekkel ,légrésnélküli trafó (táp)
https://tube-diy-kit.com/srpp-amplifier ... tubes.html

Ennek a kapcsolásnak az a baja -a rossz hatásfokon kívül-, hogy a terhelés impedancia változásaira a torzítás eléggé változik. Szélessávúhoz jó lehet...

Alakítgatom a 6528 PSE deszkamodelljének a tulajdonságait, a bemenet kapott egy 10k-s grid stopper ellenállást, míg a kimenetre egy 10R/100nF soros kompenzációs tag került.
Így most 80kHz a felső -3dB-s átviteli határ, a 10kHz/2v/div négyszögjel fotóját mellékelem.
TJ.

Egy újabb 5let a 6528 PSE erősitő tervezésénél az " interstage transformer " alkalmazása, talán feltűnik, hogy sem fix ellenállás, sem kondenzátor nincs az elvi rajzon 
TJ.

(Hamánakkormán) a változtatható ellenállásosztót is ki lehetne cserélni egy trafós hangerőszabályozóra
Konkrétan mivel valósítod meg a 2x12V-os feszültségforrást?

2 x A23 12v alkaline battery

Első ránézésre nagyon szimpatikus áramkör!
Néhány forrás nem javasolja a LED felhasználást hangfrekvenciás áramkörökben a keletkező zaj miatt.
A másik hátrány a nagy megható feszültség. Régebben én is tervezgettem hasonló erősítőt, de amikor kijött, hogy 300V meghajtó feszültség kellene hozzá, kicsit elment a kedvem tőle.
A fenti kapcsolásnál milyen tápfeszültségek, és meghajtó feszültségek adódtak?

A deszkamodell tápfeszültsége jelenleg +200v (+B1) és +245v (+B2), de ez még változhat.
Interstage trafó használatával (1:2) a 417A anódján 150v peak to peak feszültség szükséges.
TJ.

A katódban ki lehet esetleg próbálni SiC diódákat. Jók a tapasztalataim a C3D02060F diódákkal.

Ez OK, de valójában ez sajnos nem katódkövető
Annakidején, vagy 20 éve, rengeteget kisérleteztem DC csatolt katódkövető végfokokkal.
Nem is volt rossz az eredmény

Nem bizony. Emiatt 24Vpp vezérlés elegendő neki, ez pedig (1:2-es interstage trafót feltételezve) mindösszesen 12Vpp-t jelent a meghajtó anódján.

Miért mondjátok, hogy nem katódkövető? Ránézésre, ha a terhelés a katódba van, akkor az ember simán rámondaná, hogy ez egy katódkövető. Mi az, ami miatt ez nem az?

A meghajtása miatt nem az. Ha az interstage trafó szekundere a második cső rácsa és a föld közé lenne kötve (DC munkapontbeállítástól most tekintsünk el, csak AC szinten vizsgáljuk a kapcsolást), akkor valóban katódkövető lenne, 1 alatti feszültségerősítéssel. A rács-katód közé kapcsolt szekundernek csak a cső vezérléséhez szükséges feszültséget kell biztosítani, tehát a 2. fokozat feszültséget is erősít, egyfajta kifordított közös katódos verzió.

Valóban nem katódkövető. Ugye a végcső a katód és a rács között vezérelhető. Előbbi, kondis csatolású esetben a vezérlőkörben benne volt sorosan a terhelés (kimenőtrafó is), mivel a driver kimenete a föld és a csatolókondi között volt. Ettől, hogy a vezérlőkörben benn van maga a terhelés is keletkezik automatikus visszacsatolás, és lesz <1 a feszerősítés.

Most viszont a driver kimenete az IT szekundere, ami közvetlen kapcsolódik a rács-katódra, tehát a vezérlőelektródákra. Ez az eset ugyanaz, mintha anódban lenne a terhelés, mert a kimeneti kör (táp-cső-terhelés) sorosan nézve pont ugyanaz, csak más a sorrend, és független tőle a vezérlőkör.

Itt egy újabb verzió, ami kihasználja, hogy a Hammond 1640SEA kimenőtranszformátor primer tekercsének van egy 40%-os leágazása.
TJ.

Ugye ezt hívják fél-katódkövetőnek?
Ha még jól is szól, akkor minden szép és jó, kivéve a kettős tápfeszt.