audiodiyers.hu

Rákötöttem egy 9 V-os elemet a bemenetére, a kimeneten hibátlanul ott figyel a 9 V. Lehet, hogy mégis hibás ez a vacak?

Megnéztem a panelt, jónak tűnik és a kapcsolás elrendezése is jó.

Van róla bármilyen dokumentáció? Fotó, kapcsolási rajz, panelrajz, stb.?

Az ali-n vettem ez lenne az:
https://www.aliexpress.com/item/1005003 ... sbucwH3Wa7

Ha 9V-os elemmel teszteled, akkor tegyél valamennyi terhelést a kimenetére. Mondjuk 1kohmot. Akkor a terhelésen kb. 1-1.2V-al kisebb feszültséget kell mérned, ha az áramkör jó.

Nagyon szépen köszönöm a segítséget, megnézem.

Boldog Új Évet Kívánok mindenkinek.

Ráraktam 1,82 K-t és 7,31V-ot mértem. A kimeneten a meleg és a nulla között mértem. Jól csináltam?

Ennek alapján jónak látszik. BUÉK!

Nagyon szépen köszönöm a segítséget. Neked is BÚÉK.

BUÉK !

Találtam két masszív aluházas elosztót de elég régiek - mivel lehet "megpucolni" az érintkezőket - a rész felüleleteket ?

PS

https://esdshop.hu/spd/A-6061WL-2/Spray ... t-WL-200-m

Kicsit sok a 3 árban egy elosztóért ((.

PS

Ügyesek ezek a pici kínaiak. Azt írja, 25A vagy 50A mehet át rajta. Vegyük a 25A-est. Van a két dióda hídban összesen 8db dióda. Ha 25A megy rajta akkor diódánként legalább 0,7V feszültség esés (de inkább több) 25Ax0,7x8=140W-al fűt ez kici panel a két oldalán.

Igen, a DC blokkóba az üzemi áram többszöröse méretű dióda való hűtve vagy anélkül.

Kondi hogyan lehet csak 35 voltos ???

PS

A DC blokkólóban?
A 4+4 dióda mindkét irányban max a nyitó feszültséget engedi a szembe kötött elkókra, vagyis +/-2,8V-ot.
Az elkóknak nem a feszültség a kritikus paramétere, hanem adott kapacitás mekkora megengedett max AC áramot enged meg.
Ha jelentősen meghaladja az áram, akkor melegszik, kiszárad, kipukkad. Az persze csökkenti az igénybevételt, hogy a +/-2,8V felett az áram nagyobb részét a diódák viszik, nem az elkók.
Az előbbi diódák melegedését nem jól számoltam, mert egy időben csak 4 diódán folyik áram, + vagy - periódusban. Továbbá csökken a diódák árama nullpont közelében, de ekkor a pillanatnyi áram kicsi, akkor az elkók viszik. Tehát nem 140W, hanem csak 70W a fűtés max ennek a blokkólónak ha 25A menne át rajta.

Szerintem:
1,) "normál üzemben"
~kb. nincs disszipáció (a =diódák nyitófeszültségét nem éri el a feszültség esés)
Az elkók max megengedett (100Hz) csúcsárama szerint korlátozandó a ráengedhető áram (ha elegendő az elkók kapacitása ahhoz, hogy még ne kezdjenek limitálni a diódák*)

2.) "túláramnál" vagy túl feszültségnél
a diódákon folyik az áram ~zöme (ilyenkor a diódák paraméterei, hűtése szabják meg a ráengedhető áram értékét)...

Határértékek:
Kondiból elvileg elég a soros diódák nyitófeszültségét meghaladó feszültségtűrésű is, a folyamatosan megengedhető áram pedig kb. mérettel arányos (egyes típuscsaládokon belül).
Kondi minimum értékét a kívánt áramhoz kell belőni... Ubrumm cs-cs<(Uágankénti nyitófesz-Udc megengedett bejövő)

Csatolmány:

download.png [ 795 bájt | Megtekintve 20221 alkalommal. ]

Legtöbb berendezésnek van egy 1×-i nagy értékű bekapcsoláskori lökésszerű csúcs áramfölvétele (a diódák adatlapján ellenőrizni kell, hogy a csúcsáram×idő lökőáram ne lépje túl a grafikonon jelölt megengedett tartományt), ez plusz hűtés nélkül biztosítható. Dióda csoport hűtését pedig tanácsos elégségesre méretezni kondi szakadás (meghibásodás) esetére (Pdössz=I*Uágankénti nyitófesz).

https://sound-au.com/articles/xfmr-dc.htm

Praktikus nagyobb értékű kondenzátorokat használni, a minél nagyobb élettartam miatt ( minél alacsonyabb ESR és főként minél nagyobb Imax: max ripple current/AC ) Bár a kondenzátorok a Imax 4-5- szörösét is elviselik, de jelentősen csökken az élettartam. Főleg az alacsony belső ellenállású toroid transzformátor+nagy pufferkondenzátoros tápegységek magas csúcsárama esetén.

Pl. következőleg EPCOS B41252 47.000uF/16V snap-in kondikat fogok használni. 2db párhuzamosan: Imax: ~26A/50Hz
( terhelés 2kVA toroid + 132.000uF kapacitás, AB-osztályú erősítő )

Érdekes kérdés.... A nagyobb megengedhető váltóáramú terhelhetőség miatt igen. De van egy másik vetülete is a dolognak: Ez tulajdonképpen egy csatoló kondenzátor. Ha túl nagyot használunk, akkor a DC-t ugyan nem engedi át, de a lassú változásokat igen. Ez úgy jelentkezik, hogy egy hajszárító félsebességű bekapcsolásakor felbúg a trafó, majd 1-2mp alatt elhallgat.

Jogos. Sőt, valójában jelenleg én is egy 4x4700uF vegyes kapcsolású "próbadarabot" használok, különösebb észrevehető hátrányok nélkül.
Azért létezik elég komolyan túlméretezett kivitel is, bár ilyet még a méregdrága gyári "audio tápszűrő" készülékekben sem láttam:
https://www.atlhifi.com/shop/fully-asse ... ed-device/

Itt náluk a mezei típus is 47000uF-os kondikból áll:
https://www.atlhifi.com/shop/assembled- ... ocker-pcb/

A gyári erősítőkben sokféle DC-blocker méretezés látható, talán a Bryston 2x33000uF-os párhuzamos kondenzátora a legmagasabb érték amellyel találkoztam.
Engem valóban az élettartamra túlméretezés, a több évtizedes hibátlan működésre tervezés nyugtat meg inkább...

Azt meg lehet oldani. Csak a legnagyobb ripple current adattal rendelkező típust építsd be. 4700uF-osból pl. a Mousernél találsz 1,2 - 8,3A-ig snap-in-ből mindenfélét.. Az utóbbi értéket amúgy sem fogod soha elérni, ha 1,2V fölött nyitnak a diódák. Örök élet+1év....

Egy gyári "szűrő" közel 4 millióért:
https://www.audioquest.com/ac-power/ac- ... agara-7000

tele 39000uF/6,3V ( Nichicon KMH ) kondival

Mark Levinson DC blokkoló...

A tapasztalatom szerint időnként nem elég az egy graetz, de a kettő (sorban) mindig elegendő. Kétszer két 3300uF-os kondit használok szembe fordítva, azaz 3300uF eredő kapacitással. ha nincsenek hűtve a graetzek, akkor a töredékére lehet csak terhelni, ha folyamatos a terhelés. Az adatlapokon minden megtalálható. Nem látom értelmét a hatalmas kapacitásoknak, anno próbáltam.

Kis szimulátorozás.
Ami zavar engem, a következő ábrán látható: egy 500VA-es trafó primer oldali árama, úgy, hogy közben egy pufferkondenzátoros egyenáramú tápegység terheli 500W-tal. https://sound-au.com/articles/xfmr-dc.htm


Tehát a szimulátorban "csináltam" egy hasonló áramot ( Ipeak=+-3,5A ):


Majd ezt az áramot átfolyatva a DC szűrőn, megfigyeltem a DC szűrő be-, és kimeneti pontja közötti feszültséget:
1. eset: a kondenzátor 1000uF-os ( ESR=100 mOhm )


2. eset: a kondenzátor 10000uF-os ( ESR=70 mOhm )


3. eset: a kondenzátor 100000uF-os ( ESR=50 mOhm )

A kérdés az lenne: miért egyre kisebb a kondenzátor feszültség +/- amplitúdó ahogy egyre nagyobb a kondi?
Szerintem az, hogy amikor a puffer táp nem kér áramot, akkor utolsó nagy kondinál látszik, a nagy kapacitást nem süti ki terhelés. (a DC block egység nem feszültséget, csak áramot, áram irányt lát). A nagy kondi feltöltése is lassúbb, meg ezután a kisütése is.

Szimulálj majd olyat is, hogy legyen 1V DC eltolás primer feszültségben. De jobb lenne ezt úgy, hogy a +/- primer feszültség szinusz amplitúdói legyenek más kitöltésű, alakú. A való életben a hálózati DC inkább ez utóbbiból képződik.

vannak akik soha nem ertik meg a legegyszerubb dolgokat

Két dolog:

1, Logikus, hogy nagyobb kapacitású kondinál nem nyitnak ki a diódák, hiszen kisebb feszültség alakul ki a kondin.
2, Hacsak nincsen A osztályú végfokod, a felvett áram nem konstansan magas. A kisebb kivezérlésű pillanatokban alacsonyabb a végfok áramfelvétele. Ilyenkor olyan mintha a DC blokkoló után egy nagyobb értékű párhuzamos ellenállás lenne a terhelés. Ez lefelé tolja a törésponti frekvenciát, ami miatt hosszabb időre jutnak át az alacsony fekvenciás összetevők.

Igen. A tervezett erősítő (AB-osztály) nyugalmi teljesítményfeltétele 80W körüli, a csúcs áramfelvétele vélhetően kevesebb mint a már említett erősítőé ( darcil ), lévén, hogy ez monó lesz, darcil meg sztereó. Hogy - koncerthangerő emulálásakor - pontosan mekkora primer áramcsúcsok alakulnak ki, hány periódusnyi időre átlagosan, azt nehezebb megmondani.

Azért érdekelne a különböző tervezők gondolkodása ebben témában, ők miért pont úgy súlyoznak, ahogy. ( pl. még egy:
https://www.dhtrob.com/projecten/dc_blocker.php )

???
Attól hogy konstans és relatíve nagy az áramfelvétele egy "A" osztályú erősítőnek, feltételezve hogy puffer egyenirányítás tápok vannak benne, a tápkondik nyitása szinusz csúcsoknál húz áramot, nullpont közelben közel nulla. Már pedig ott akar a DC blokkoló hatni, és annak kondi-dióda feszültsége/áramát ott akarjuk "jól" érteni. Tehát a primer 50Hz nullátmenet közelében áram is alig van DC blokkoló diódákon/kondiin. Ami mégis, az azért, mert trafó primer áram-feszültség eltolásban van. Az is lehet, ez az eltolási szög a kulcs a DC blokkoló "jól" viselkedésében.

Sokat kísérleteztem, de a vége az lett, hogy a legeslegjobb DC blokkoló a nem alkalmazott DC blokkoló. Jó trafó kell hozzá...

Tehát vissza a "kályhához". Pontosan ez volt a véleményem erről a DC blokkoló megoldásról. többet árt mint használ. Más közelítésben, durva nagy DC-re úgy sem segít, időnkénti közepes trafóbúgásnál beiktatva nekem hangzásban rontott keveset, ezért inkább nem használom. Ami néha van kevés toroid búgás az a csöves más forrású brumjához képest hallgató pozícióból nem tűnik ki.
Jó hálózati trafó kell, DC áram toleranciával.

Több mint 1,2V ( 1,8V ) DC is lehet a hálózaton ? Eddig én 300mV-ot mértem max...
Milyen lenne az a "jó" trafó, amely a jelenlegi 2,2kVA-es magra, 1800W-ra - némileg alulgerjesztve - méretezett, szilikonba ágyazott ( egyébként abszolút néma ) toroid trafóim, hasonló szekunder oldali elektromos paraméterekkel helyettesítené?

A fentebb már említett darcil végerősítőm elé kötött DC-blocker nálam nem okoz drámát, gyakorlatilag nem veszem észre a beiktatását a hangminőség tekintetében. Ellenben, a 2m-es hálózati kábelének a cserélgetésével - hifista mértékegységben mérve - drasztikus hangbéli változást lehet előidézni.
Annyi még hozzátartozik, hogy az én DC blokkolóm a konnektorba dugott dobozka, pont úgy mint a fentebbi linken: https://www.dhtrob.com/projecten/dc_blocker.php
Tehát a 2m hálózati kábel, a DC-blocker után van.

Tavaly tavasszal valaki jelezte, hogy csak kismértékben csökkent a random trafó búgás a dc blokkolóm hatására, nosza betettem még egy graetzet és az egészet hidaltam át kondenzátorokkal. A visszajelzés szerint teljesen megszűnt a random búgás. A nagyobb kapacitás nem javít a működésen semmit a tapasztalatom szerint. A visszacsatolás nélküli erősítők sokkal kényesebbek a hálózatra, mint a többi, cserébe nem is szólnak feltétlen jobban, legfeljebb másképp.

A kérdés nagyon jó! SZVSZ értelmesen nem lehet alúl gerjeszteni egy ekkora trafót. A DC blokkoló használata ebben az esetben indokolt. Néhány 100VA-ig egy impregnált vas és 5-6% alúlgerjesztés kielégítő. Durva alulgerjesztésű (sokkal nagyobb menetszámú) trafót csak előfok, vagy meghajtó áramkörökben tudok elképzelni, ahol a nagyobb belső ellenállás nincs forszírozva. A nagyobb vasra ugyanaz a menetszám is működhet, igaz árban és méretben lesz egy ugrás. Kompromisszumként még ott a mérsékelten több menet és nagyobb vas, ami a melegedés szempontjából nem utolsó.
DC blokkolót 500VA trafónál vagy felette szoktam használni, egybe építve egy lágyindítóval. A 6db 10mm átmérőjű 3.300uF/16V 18mOhm ESR kondiból 3-3 párhuzamos és ezek sorba. A 3x2cm-en a 12mOhm nem rossz. A dupla graezt jó irány, a plusz alktatrész (méret) és árat illetően nem fájó...

Nehéz dolog, egy 3kVA-es, 400V-os primerrel, és arányosan megnövelt szekunder feszültségekkel készült trafó lenne a megoldás.
Embertelen mérettel és árral... Értelmes e? Jó kérdés...

Panasonic FM vagy FR?

Valamilyen Teapo vagy Rubycom a Lomex-ből.

Gazdaságosabb megoldás

Egy rendes, maximalista fórumtárs
Dobjam ki a rengeteg munkával, utánjárással készült, és már bizonyított trafócskáim, csak azért, mert praktikus DC blokkolót használnom hozzájuk? Csináltassak újabb 3kVA-es toroidokat?

Egyébként, véletlenül van két db ilyen kis lemezelt leválasztó trafóm, esetleg ezeken is át lehetne tekerni a szekunder tekercset.....
Bár inkább majd azt szeretném egyszer kipróbálni, hogy - két kiválasztott fázisra kötve - leválasztó trafóként használva, és erről használva a hifi cuccost, változik-e ez a hálózati DC jelenség ? Változik-e a hangminőség ?

Miért is kéne kidobni? Elfér a polcon későbbi felhasználásra/visszacserére, nem?

Igaz, kicsit túlszaladtam gondolatban
Lehet raktárkészlet, de akár egy szép ajándék is....Valentin-nap, stb...

Ugye? Persze, ha a mostani sem búg....

"..With the support of the ISOL-8 SUBSTATION LCX power processor, we hear more faint overtone details, more transparent and thicker mid- and high-frequency performance, and the sound bottom is quieter and the music tension is more touching. In the live recording of Kogan's 1964 "Shostakovich Violin Concerto No. 1", the distance between the musician and the audience and the sense of space on the scene were originally relatively alienated due to the dynamic compression of a domestic power processor and insufficient sound density. It is empty, and now there is a feeling of "clear sky, clear breeze and smooth wind". Not only does the original violin's "plastic taste" become more loose, the details of wiping, plucking, and jumping bows are clearer, and the texture and atmosphere are also clearer. More intense, the piano body and grain of the concerto are more "clearly visible"..."
https://min.news/en/digital/0d1ae91df23 ... 1008a.html

Ki lehet valahogy mérni, hogy egy DC blokkoló működik-e? Fura nekem, hogy minden trafó ugyanúgy búg nálam blokkolóval és anélkül is.

Mekkora a hálózati feszültség, amikor búgnak a trafók ? ( már egyszer kérdeztem... )
Napelem, hálózatra betáplálás van ?

Ilyen érték nincsen. Erősen trafófüggő a dolog.

238-242V között változik, de ettől független, hogy mikor búg = szinte mindig.
Vagy akkor inkább úgy kérdezem, hogy hogy lehet kimérni a DC mértékét a konnektorban a blokkoló előtt/után? Simán DC állásba teszem a multimétert és amit mutat az a valóság?

Így nem tudod kimérni. Ha blokkolóval is folyamatosan búg, akkor alul van méretezve. Tedd egy hosszabb hosszabbító végére (pl fűnyíráshoz használt), csatlakoztass mellé egy nagy fogyasztót (fűtőtest, vízmelegítő), akkor majd esik pár V-ot a hálózati feszültség, és kiderül, hol marad abba a búgás....

Ha minden készülék trafója búg, szinte állandóan, az nem a hálózati DC jellemzője. Ez a DC napszak, óra függően változik és a toroid trafók sokkal érzékenyebbek rá.
Mérni amatőr/occó multiméterrel nem ajánlott. DC 200mV fokozatban nagy kockázat AC 340V-os csúcs fesztől elfüstöl, ha nem akkor sem megbízható amit mér. De van egy pofon egyszerű két alkatrészes RC segéd áramkör, amin már tudod mérni a DC-t. Az R=1Mohm/1W, fólia C= 2,2uF/250AC. Az kondin tudod mérni az eredő DC-t, amit RC tag lesimít. Az 1Mohm is legyen 500VDC képes, mert bekapcsoláskor a kondin lesz 230VAC, beállás után az ellenálláson 230VAC.

Ha ez a trafó búgás régebben nem volt ekkora és intenzív, akkor a lakáson belül (mért szakasz) vagy lakáson kívül történhetett valami villamos meghibásodás.

Túl nagy hálózati feszültség esetén:
Trafó áttekerés/csere helyett egy autótrafónak elé kötött olcsóbb-kisebb* (kéznél levő) gyári trafót ki lehetne próbálni szerintem...
*Mivel itt csak a szekunderen folyik át a nagy trafó (+saját) primer árama, ezért csak töredéke jut a kis trafóra az össz teljesítményből!

(ráadásul külön megépítve, dug aljjal ellátva ~bármi más túlfeszt nem kedvelő cucc ráköthető lenne)

Digit műszereknél általában nem okoz problémát a közvetlen DC mérés (10Mohm bemenő ellenállás, bemeneti szűrés, védelem)... Ilyen célra kényszerből használt hagyományos (passzív) analóg műszereknél csak nagyobb méréshatárokban szabad mérni, mert túlterhelődik -általában max 2...3 range-el kisebbet még kibír, ott már látni hogy rezeg a mutató-! -pl. Ganzuniv 3-nál ilyenkor kiold a védőautomata, ahol nincs ott pedig elfüstöl, megnyúlik, sérül a z alapműszer illetve az osztó!
Itt a soros ellenállás + szűrőkondi is csak félmegoldás, (1Mohmnál lényegesen kisebb, nagy terhelhetőségű soros ellenállás, hozzá méretezett szűrőkondi +a mérés erősen beterheli a mért áramkört...

OFF: Kezdésként tanácsos részletesen átböngészni a műszer leírását-adattábláját, hogy melyik méréshatárban mennyire terhelhető a műszer...

Igen, digit műszerrel ez lehet üzemszerű mérés is, vannak amelyek egy időben is képesek mérni az AC és DC komponenest. Viszont ez műszerfüggő, kibírja-e a 240Veff hálózati fesz. leválasztást.

Már írtam, kész - túlgerjesztett - toroid trafó ilyen jellegű tuningjáról: utólag megnöveljük a primer tekercs menetszámát, úgy hogy, utólag a kész trafóra feltekercselünk egy plusz tekercset, majd fázishelyesen sorba kötjük a primerrel.
Ezen a képen 5 db tekercs lett utólag feltekerve, ebből a zöld/sárga szigetelésű mcu vezeték pont a primer menetszámot növeli, ugyanis ez a trafó 225V-nál teljesen néma volt, viszont 235V-nál már masszívan zúgott üresjáratban is. ( gyárilag 230V-os trafó )
https://audiodiyers.hu/download/file.ph ... &mode=view