audiodiyers.hu

Igen, áram működteti, és ez különösen fontos a jelenség köré kerekített teória szempontjából. Tehát, miután a 230V-os kábelen folyó áramnak köze nincs a szinuszhoz - milyen módszerrel dönthető el, hogy "jó", vagy "rossz"? A szubjektív tesztek lebonyolítói hogyan döntötték el? Addig oké, hogy az 50Hz-es feszültség zavarmentes, torzítatlan, stb. - nade az áram...?

_________________
Egy igazi bakternak még a harmadik szomszédja is hülye...

Uraim nekem csak egy APC UPS van ami on-line rendszerű ( aksiról megy állandóan és közben tölti az aksit ), 50Hz sínuszos a kimente és ez is sokat dob a hngon

_________________
Philips cd 614, CM6631A I2s OUT, AK4495 DAC i2S IN , TDA8950 D Class 2x150 watt, Videoton DC 4588,

Hűha! Kezdődnek a bajok. Mikor nem tudjuk, mi az összefüggés feszültség és az áram között.
Javaslom egy újságíró örökérvényű mondatát használni: " A konnektorban 230 Volt feszültségű áram folyt."

_________________
... táncolnak már? - Miért? Már zenélünk?

Hát ha nem tudod, az a te bajod... mondjuk azt nem értem, miért beszélsz többes számban :LOL
/Amúgy mi lenne, ha a kérdést megértenéd, és arra próbálnál válaszolni?/

_________________
Egy igazi bakternak még a harmadik szomszédja is hülye...

Áramregenerátor. Nekem PPP-vel kimenő torzításom a 0,5-0,8% között szokott lenni, 3,5-4,2% bejövő mellett. A PPP terhelése 2db 900W-os toroid 50%-os kiterheléssel. Ezzel szemben "hosszu" kolléga (avx fórum) P10-e közel hasonló kiterheléssel képes, 0,1% torzítású szinusszal táplálni a készülékeket. Ha torzítások számok arányban vannak az elérhető hangzás javulással, tapasztalatom szerint igen, akkor a P10 lényegesen tisztább árammal látja el a hifi és nem hifi készülékeket, a tisztább áram még szebb, nyugodtabb hangzást biztosít..

Valamikor, úgy 15 éve talán, csináltunk egy stabilizált AC tápot. 50Hz-es, nagyon alacsony torzítású Wien hidas oszcillátor, utána félvezetős végfok, kimenő trafóval. 0,05-0,1% körüli torzítással tudta a kimeneti feszültséget, kb. 300VA terhelésig. Cserében 42kg volt, és akkora mint egy utazó bőrönd...

Sajti

A Psaudio korábbi regenerátor családja AB osztályú, galván leválasztott 50Hz áramot állított elő (P1000), annak is tetemes súlya volt. Nekem személy szerint azzal nem volt tapasztalatom. Az újabb széria, mely a PPP-vel kezdődött az "csak" hiba korrekciót végez az feszültség-áram jelalakon, és minden profi és amatőr ítész szerint ezzel jobb hangra képes a hozzá csatlakozó készülék a korábbi családhoz képest, képben és hangban is.

Tisztább áram, jaj de szépen hangzik...
És ezzel nem a jelenség létét kívánom letagadni, fülem nekem is van.
Ha adunk a szakszerűségre ill. nem szeretnénk szkeptikusok által kiröhögtetni magunkat, akkor legfeljebb tisztább, torzítatlanabb 230V ~ 50Hz feszültségről beszélhetünk. A többit szvsz hagyjuk meg a marketingeseknek...

_________________
Egy igazi bakternak még a harmadik szomszédja is hülye...

Ez tényleg precíz meghatározás és pontosítás .. köszönjük.
Ezt a meghatározásodat, amit fentebb tettél:
" miután a 230V-os kábelen folyó áramnak köze nincs a szinuszhoz " ha kifejtenéd, nekünk tudatlanoknak!

Szerintem a hangsúly nem a tisztán és a kis torzítású szinuszon van, hanem hogy mennyi a generátor belső ellenállása. Akár négyszöggel is mehetne a trafó.
A készülékeink többnyire klasszikus trafó+2utas egyenirányítás tartalmaz, ahol az alacsony folyásiszög alaposan megnyaldossa a szinusz tetejét. Igaz ezzel torzítást okoz, de nem a THD fog fájni az elosztón csücsülő fogyasztóknak, hanem a folyamatosan változó, hol erősebben megharapott csúcs, majd a belső ellenállás (és a puffer visszatöltése) miatt szépen csillapodó egyre kisebb memória jellegű hibák.
A cél sokkal inkább a hálózat belső ellenállásának kinullázása, hogy stabil maradjon a szinusz (hasznos) csúcsa és megszűnjenek a készülékek közötti kölcsönhatás.

_________________
https://zoltanmagari.blogspot.com

Dehát mit kell ezen kifejteni? Elektronika alapfokon, csak úgy látom, többeknél sikeresen kimosták a fejekből:(

_________________
Egy igazi bakternak még a harmadik szomszédja is hülye...

... bár ennek a puffer nem feltétlenül örülne
A teória alapvetően mégis korrektnek tűnik: illeszkedik a tapasztalatokhoz, nem markol túl nagyot, nem akar mindjárt hatásmechanizmust keresni, hanem...

_________________
Egy igazi bakternak még a harmadik szomszédja is hülye...

Folyásiszög szempontjából ez lenne az ideális és ez kevésbé forszírozná a forrás belső ellenállását. De ugye ez csak elmélet marad, mivel nem ez jön be a lakásba

_________________
https://zoltanmagari.blogspot.com

Nagyfrekvenciás zavartatás szempontjából pedig az egyik legrosszabb...
A pufferkondis egyenirányítás egyébiránt pont arrafelé tolja a jelalakot

Sajti

Nem feltétlenül csak elmélet. Vannak nem színuszos kimenetű szünetmentesek. Ezek pont ilyen 50Hz-es 50%-os kitöltésű négyszögjelet adnak a kimenetükön. Az egyszerűbb, olcsóbb típusok ilyenek. Ki lehet velük próbálni! Nem sok reményt fűzök hozzá, hogy ettől javulna a hang, de ki tudja?

_________________
... táncolnak már? - Miért? Már zenélünk?

Pontosan ezt az irányt valósítja meg a Pasudio P1000 tápregenerátora, vagyis a szinusz négysögesítését, folyás szög szélesítés és kondenzátor töltő impulzus lágyítás érdekében. Persze anélkül hogy a táplált készülék trafóján ne csapkodjanak a tiszta négyszöges hullámforma tranziensei, felharmonikusai.

Köszi, ezt nem tudtam, szóval egy kis 3. és 5. felharmónikus nem árthat. (a torzításnak annyi )

_________________
https://zoltanmagari.blogspot.com

Tényleg, a hálózat felől jövő zavarok csak az áram folyási idő alatt vivődnek át (a feszültség csúcsokban), vagy simán átmennek a szinusz feszültség oldalán is, amikor nem folyik töltőáram? /Elvileg olyankor nem kéne, de gyakorlatilag?/

Én attól tartok, akkor is át megy, csak teljesen más tartományban, jelleggel. Amikor nyitva a dióda és folyik az áramimpulzus feltöltésre, akkor egy erős terhelést lát a hálózat a primer oldalról, a rajta lévő idegen felharmonikus, zavarkomponenseket is másként terheli, amikor zár a dióda, akkor meg kvázi lezáratlan a szekunder, és így másként hat a zavar komponensekre.
Ezt valószínű lehetne mérni is, akinek van rá eszköze, és hajlandó belemélyedni így is.
Az előbbi okfejtés inkább csak a differenciális módusú zajokra értendő, a közös módusúra, mert az is van/lehet bőven, arra nem.

Eldöntöttem, hogy kiépítem itthon az "ösvényt", tehát egy direkt kábelt a villanyórától a hifi-ig. A megvalósítás a falon kívül, a külső hőszigetelésbe süllyesztve lett elképzelve. A lehető legrövidebb vezetékkel, kb. 5m a távolság. Csak néhány dologban vagyok bizonytalan:

1, Milyen kábelt használjak? Sodrott, vagy merev, milyen keresztmetszet? Mert ha vastagot veszek és merev egyerest, akkor azt művészet lesz belehajtogatni a szerelvényekbe.
2, Érdemes külön kábelt behúzni a forrásoknak, és külön a nagy teljesítményű eszközöknek?
3, Milyen(ek) legyen(ek) a kismegszakító(k)?

Sajti

De jó neked.

1. Merev min. 2.5mm2.
2. Igen...vagy nem.... Ha egy csőben, ugyanazon úton, akkor sokat nem ér a két külön ösvény.
3. Fehérek. Legrand, Memera...vagy ami van a bótban.

4. Ha van olyan fázisod, amire nem raksz semmi zajkeltőt (pl. nálam az éjszakai villanyboyler -ami sose került beépítésre-), oda kösd.

4x1,5mm2 (esetleg 4x2,5mm2) mezei MBCU vagy LAPP Servo ha kevésbé árézékeny a project, erek szemben párhuzamosítva, védőföld külön MCU vezetéken.
Én nem húznék be külön, de ez erősen hitvallás kérdése.

_________________
https://zoltanmagari.blogspot.com

NHX 3x2,5mm2 halogénmentes, de nem tűzálló, világosszürke 9mm köpeny, tömör erek, nem drága
Eurokábelnél szokott lenni (1117Hunyadi J u 16
Nem kell vastagabb, és az egész hifi csak egy kábelről működjön. Nekem régóta bevált.

Sajti!

Mikor huzalozod az erősítődet - akkor a kimeneti, nagy áramú fokozat és a bemeneti/driver fokozat vezetékezése/betáplálása közös?
Pedig ott esetlegesen 10-20 cm-es távolságokról van szó...
Üdv: TJ.

Külső hőszigetelésbe? EPS? Ezzel felvágod a leragasztott üvegszövetet és akármit csinálsz vissza zárásként ott főleg a nyári nappali-éjszakai hőingadozás miatt állandóan repedezni fog, a repedés nedvességet is fel vehet, aztán jönnek a más bajok. Az EPS nagyon tud mozogni, a ragasztott üvegszövet folytonos zárása tudja csak megfogni a tiplizéssel kombinálva. Ha kőzetgyapot, akkor annak nincs ilyen erős dilatációja.
Kismegszakító helyett tegyél hengeres olvadó betétet, TS35 sínes, a 10mm-es pont olyan széles mint a kismegszakító, a 14mm-es az szélesebb. Viszont ezek szerkezet semlegesebb bármilyen kismegszakítónál, a betétekkel könnyen tudsz variálni, ha érzékeny erre a rendszered.

Szerintem ez az angol kábel elég jó.Ezt tudnám ajánlani.Lehet ,hogy nem látta Kínát.

https://www.ebay.co.uk/itm/6MM-LOW-SMOK ... 1438.l2649

A kismegszakító régi Memera,ha lehet.

10-20mm-ről...

Sajti

Igen, fel fogom vágni, mert az idén újra lesz színezve a ház amit egy teljes újraglettelés fog megelőzni, új szövettel együtt, sőt, ha hagyom magam rávenni, akkor lehet, hogy még egy réteg hőszigetelés is megy majd rá...



Köszi, ezekről olvastam én is és gondoltam is rá, hogy ilyet kellene használni...

Sajti

Köszi! Megnézem majd!

Sajti

Példának itt a V4 tápegység > erősítő panel huzalozási távolsága.

Igazad van, és a távolságkülönbségre gondoltam. De így jogos.

Sajti

A még egy réteg az tényleg jó opció. Újra glettelni a régi festett/vékonyszines vakolatot, ahhoz képest nem sokkal több munka új réteget felrakni, betiplizni, hálózni, ragasztani és arra az új színes felület. Nálam ez történ pár éve. Egy nagyon régi 20mm-es szigetelőre került pluszban 100mm. A 20mm majdnem semmi. Javaslom minimum 150mm eredő új rétegvastagságot, vagy ha eresz, tetőszegély egyébb engedi, akkor még többet. Hosszútávon megtérül, rezsi-rizsa ellenére is.

Drót csere Pakstól?

_________________
A privátokat megítélésem szerint nyilvánosságra hozom. Így írjatok.

Bakker, ma ledöglött az 1-es blokk Pakson.
Ha holnap lelövöd a másikat is, nem lesz mivel hajtani az erősítőket.

Annak idején úgy volt felépítve a rendszer, hogy ha bekapcsoltam egy készüléket, az bekapcsolta a többit. Minden további dobozban volt egy 16A-es szilárdtest relé, ezzel párhuzamosan volt (van) egy kicsi, 3A-es terhelhetőségű kézi kapcsoló. Ha a szilárdtest relén keresztül volt bekapcsolva az erősítő, jobban szólt, mint ezen a kis kapcsolón keresztül. Nem volt nagy a különbség, de már érzékelhető volt. Azóta változott a konfiguráció, már a szilártest relés bekapcsolóka sincs az erősítőben.
A mai biztosítékos élmény után holnap tényleg veszek valamilyen 10-16A-es terhelhetőségű "kettőhuszas" kapcsolót. Szóval ez lesz az "1000A-es" főkapcsoló.
Azóta már sokat javult a rendszer hangja, remélhetőleg jobban érzékelhető változást fog jelenteni.

Ezen dolgozom, egyelőre az első 6m-re már megvan a terv.

Sajti

Olyan szerencsés helyzetben vagyok, hogy a villanyóra a hifi mögötti falon van. Bedrótoztam külön 2x4 mm2-es dróttal (jó félével) közvetlenül a villanyórától. Sokat jelentett...

(a villanypoznáról meg 6s alukábel jön) a feszitö meg a 0

Akkor ide is felteszem. Ösvény építők ritkán gondolnak arra, hogy az ösvény indító oldalán mennyire fontos lehet a helyi földelés minősége, ennek is a legfontosabb paramétere a földelés talaj felé ellenállása.
A családi házam 20évvel ezelőtt kapott felújítást, tetőtér kialakítást, ennek része volt új óraszekrény és utcai betápvezeték csere és természetesen óra alatti talajban földelő szonda is ekkor került leverésre. Földelés mérő műszerem nincs, viszont villanyszerelő szakik elmondása szerint egy darab, de még 2-3db földelőszondával is képtelenség elérni homokos nedves talajban is a szabványos 2ohm, TN rendszerben 10ohmot. Feltártam a 20éve lerakott szondát, még ép volt, persze felületi rozsdával de stabil. Rendeltem neten 2db 2m-es horganyzott szondát 8mm-es felszálló vassal, azért nem 3m-est, mert nem voltam biztos hogy 5kg-os kalapáccsal le tudom-e majd tuszkolni. A 2m-es akadály nélkül lement, ezzel a napi torna gyakorlatom is meg volt, ráadásul meglévőnél 70cm-el mélyebbre. A régi elérhető felületét lecsiszoltam, hozzá kötöttem a két újat, horganyspray, aztán szabályosan bitugéles anyaggal borítottam.

Eredetileg nem volt célom, hogy hifi hangzást javítsak a pluszban lerakott szondákkal, de hátha, ártani biztosan nem árt. Meglepetés mégis volt szépen. Rövid jellemzéssel, a csend csendesebb, torzítás kevesebb és legjellemzőbb, dinamika a hangosabb tartományban lineárisabb és "határtalanabb" lett. Kis hozadék a sztereó tér mélységben és szélességben precízebb lett. Viszonyítva a mértéket, kb hasonló, vagy talán még annál is erősebb mint amit a Psaudio PPP rendszerbe iktatása jelentett.

A másik fórumom szédületes hájpja gerjesztődött az Entreq típusú virtuális földelés alkalmazásnak, amit nehéz műszakilag értelmezni. Ezzel szemben állítom, az elegendően alacsony helyi földelési impedancia lényeges jobb eredményt hozhat, alacsonyabb költséggel és az sem elhanyagolható dolog, hogy ezzel az érintésvédelem, zárlat és hibaáram védelem is javul. Nálam még az is szempont volt, hogy a beépített T1/T2 túlfeszültség levezetők max 80kA áram legalább 10%-át is illene földbe elvezetni ha közelben beüt egy villám. (8kA*10ohm=80kV ??)

Esetleg egy teljesen külön földelőszonda a hifi-nek?

Sajti

Lehet, de akkor a nullát is szeparálni kell, egy csak hifire szolgáló nullázó sínnel, és persze arra külön FI relé. Ha csak a földet viszed a hifire külön szondáról akkor ronda feszültséget viszel oda, több mint föld hurok. Csak példaként, amikor lenyomtam az új szondákat, de még nem kötöttem össze őket, akkor az átlag 40cm távolságban lévő szondákon egymáshoz képest 0,5VAC feszültséget mértem, nem földhurok, a talajban futó "kóbor" áramok által. Ha 5m távolságban van két szonda, akkor 5-10VAC is összejön. Na most ha nullát hozod a hifi felé a régi szonda nullázó sínről, az védővezetőt meg a "hifis" szondáról, szerinted mi lesz?

Nekem akkora virtuális földem van, mint egy ház!
Szó szerint.

Mikor építkeztünk, kénytelen voltam talajmechanikát csináltatni, aztán, ha már ott volt a gép, fúrattam egy 6m-es lyukat a földelőszondának, amit beütöttek egészen a talajvízig. Mikor a földszinti padlólemez vasalását csinálták, a brigádvezető megkérdezte, hogy hozzáhegesszék-e vasalást. Mondtam, hogy persze.

Aztán, hogy ez használ, vagy sem... mondjuk nem árt többet, mint az Entreq.

Az irodalom szerint, a vasalt betonalap épületeknél a legjobb megoldás, mellé már nem szükséges más szonda. A beton padlólemez vasalva az nagy felület, viszont alatta nem elég nedves a talaj, ha van alatta víz-pára záró szigetelés akkor már csak EPH

fúrt lyukba leengedett szonda nem e legjobb megoldás, mert a szonda körüli talaj így nem elég tömör, zömíteni utólag sem egyszerű. Iszapolás elsőre jónak tűnhet, de amikor a nedvesség elszivárog, akkor már lazább lesz a talaj. Korrózió is hamarabb indul meg. De a korrózió a szonda felső, felszín közeli részen veszélyes, előírás, a felmenő vezetéknek is azonos anyagúnak kell lenni a szondával, általában szénacél és ideális a hegesztés. Alumínium tilos, réz-bronz sem szokásos, KO anyag lenne az ideális, de az is ritka, miközben annak fajlagos villamos ellenállása nagyobb az acélnál. A 6-10m-es szonda leverése gépet, állványt igényel, pl ez:
https://www.youtube.com/watch?v=O8xMZCDYz4Q

Próbált már bárki 1:1-es leválasztó trafót az audio rendszere előtt? Elvileg szépen le kellene válassza a kapcsolóüzemű tápok nagyfrekvenciás zavarait, a szekunder oldal földfüggetlen is, talán ez is valamivel kevesebb zavart jelentene. Vélemény?

Sajti

Számítógép elé tettem már egy 300VA-es toroidot. Nem sok mindent vettem észre. Van lemezes leválasztó trafóm is, azt még nem próbáltam. Bár az sem kétkamrás.

oda jobb az EI mint a toroid, ugy tudom. a toroid jobban atviszi a magasfrekit

Végülis lehet EI is, esetleg rekeszes kivitelben...

Sajti

van egy nagy biztonsági leválasztó trafóm. kipróbálom . eddig a csöves készülékek javitásánál élesztésénél használtam áramütés veszély elkerülésére.

1000VA-es EI magos trafóval próbálkoztam, melynek szekundere 6db 35V-os tekercsrészből áll, így középmegcsapolásos/szimmetrikus tápkivét is megoldható volt vele.
Kétféle bekötésben próbáltam, a középleágazás létrehozva és összekötve a védőfölddel (2x115VAC) és védőföld külön (1x230VAC).
Nagy különbséget nem hallottam e kettő bekötés között, illetve attól eltekintve, hogy a trafó hallhatóan búgott, nekem túlzottan nagy nyugodtság telepedett a zenére. (Lehet elrontottam valamit? )
Most egyszerű kondicionálást/szűrést használok viszonylag nagy értékű (össz. 1uF) kondipakkal a "P" és az "N" között a közös módusú induktor (2x6mH/10A) után.
Pillanatnyilag nálam most ez a legjobb felállás.
db