audiodiyers.hu

Itt megbeszélhetnék az egyes transzformátortípusok előnyeit hátrányait.Melyik vasmagot hol érdemes alkalmazni, milyen gerjesztéssel és milyen tekercsekkel.
Egy ritkább típussal indítanék, az R- magos (R-Core) transzformátorral, éppen a napokban kukáztam ki egy műholdas beltériből!Úgy néz ki hogy a készülő DAC-omba jó lesz.
Egy ilyen transzformátor főbb tulajdonságai:
- Lower profile and smaller size.
- Lower stray EM field from the round cross-sectional area and the balanced windings on either side.
- Lower core losses from no cuts the in core and minimized distance between the core and the windings.
- Lower temperature rise and noise form the round cross-sectional area and tappered slitting.
- Impressive modern appearance.
Bocs, a fordítás nem erősségem.

Ugy tudom ezt a teszko gazdasagos toroid trafonak lehetne nevezni. Majdnem toroid a magja, csak joval egyszerubb a tekerogep hozza.

Annyit azért megjegyeznék, hogy az R-Core nem vágott mag.
Valóban némileg egyszerűbb tekerő gépet kíván mint a toroid, de nem igazán sokkal. A két félből álló csévét felhelyezik a magra, befogják a tekerő gépbe és a vas körül forgatva tekerik fel a huzalt. A kör keresztmetszetű cséve miatt kevesebb a réz -> kisebb rézveszteség. A közel kör keresztmetszetű vas miatt, nincsenek sarkok, a mágneses fluxus is kedvezőbben alakul.
A vas gyártása viszont jóval bonyolultabb mint a toroidé. Nem gondolom, hogy a toroid tescosítására találták ki, drágább technológia.

_________________
A privátokat megítélésem szerint nyilvánosságra hozom. Így írjatok.

A trafóknak akkor van előnye, ha dys-cus tekeri.

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

Nekem a tescosításról az jut eszembe hogy valami nagyon bóvli, de erre a trafó szerkezetre ezt egyáltalán nem mondanám, persze az sem mindegy hogy ki gyártja.Ha megnézzük milyen készülékekben használják, hát . . . szerintem nem a tescósokban.

Nekem pl a Bell végfokomban van ilyen ami elismerten egy jó kis készülék.

Kicsit gugliztam a temaban.
http://www.diyaudio.com/forums/parts/41 ... oroid.html
Roviden es magyarul:

Pro: kisebb helyen elfer, mint egy ugyanekkora toroid, egyszerubb az eloallitasa, kisebb a tekrencek kozotti szort kapac, tehat a nagyfrekis zavarokat nem viszi at annyira a halozatbol

Kontra: fel van nyitva a tekercs, nyilvan nagyobb a szorasa mint a toroidnak. toroidban lehet arnyekolast tenni a ket tekrenc koze a nagyfrekis csatolas ellen. nehezebb, mint egy ugyanekkora toroid

Ha jol tudom van valami olyan erintesvedelmi szabaly, hogy a primer es a szekunder nem lehet kozos cseven, de javitson ki, aki jobban kepben van ezzel. Ez is eleg eros erv lehet az R mellett. Es szerintem a toroid dragabb is...

Minden trafónál lehet, sőt egy hagyományosnál egyszerűbb.

De lehet közös csévén, a trafó 90%-a igy készül, kivétel pl. leválasztók. Az sem mindegyik. És nagyszériában gyártott trafóknál az árban nics nagy különbség, vélményem szerint a toroid olcsó, nincs nagy élőmunka igénye, CSAK EZT NEM KÖTIK AZ ORRODRA..

Ezt nem igazán értem hogy a "primer és szekunder nem lehet közös csévén", hiszen a kétoszlopos trafóknál (legyen az lemezes, hiperszil vagy R magos) a tekercseket mindig elosztják a két csévetesten, a primer egyik fele egyiken a másik a másik csévén, ugyanígy a szekundernél is, mert a fluxus így oszlik el egyenletesen.Érintésvédelmi szempontból a két tekercs közé megerősített szigetelést kell tenni.

Látom megelőztek

Az R magosnak van egy igen fura hátránya. A kör keresztmetszetű csévét körülményes a magon úgy rögzíteni, hogy nagy terhelésnél ne rezegjen hallhatóan.

Csatolok egy táblázatot, benne vannak az adott teljesítményhez tartozó méretek.

Ragasztó?

Sajti

Srácok!

Valamelyik Rádiótechnikában, vagy évkönyvben volt benne a hiperszil trafók mérete --> és abból elnevezés (SMxx), illetve a méretezése.

Melyik számban volt benne, please?

Remélem ez is jó:
http://www.fastrongroup.com/part!show?categoryId=11

_________________
üdv
botond

A f...@hu-n is volt régen magyar nyelvű infó. Habár lehet hogy már nincs "hála" a globalizációnak.

Igen, ez a méretek azonosítására tökéletes.

Köszönöm szépen!

Toroidtech trafó TA-1500 valós méretei 190/70mm.
Szerintem túl vékony vezetékkel tekernek. A régi otl-ből származik, amiből donor lett. A trafó nem zúg alapjáraton de hangminőségre szerintem a H&M trafók jobbak mert sokkal vastagabb dróttal tekernek, igaz azok zúgósabbak. Ugyan van egy HM trafóm ami 700VA magra lett tekerve 400VA szekunderrel és az csendes, úgyhogy szerintem meg tudják csinálni jól is ha éppen úgy sikerül, a standard minőség nem igazán erénye egyiknek sem. A Toroidteches trafó szebb, de szívem szerint lecserélném ha lenne most annyi pénzem hogy tekertessek trafót. Talán majd később valamikor, egyelőre berakom ezeket.
Kiterhelve egyformán zúgnak a HM-es trafók meg ezek, csak alapjáraton csendes ez is, ezért AB osztályban jók, A osztályban, kiterhelve szinte mindegy mennyire van alulgerjesztve mert mindenhogyan zúgni fog valamennyire egy ekkora trafó. A HM trafó zúg alapjáraton is, de az legalább meg se nyekken ha maxra kiterhelem, legalább 3*vastagabb dróttal van tekerve mint ezek.

Tisztelt Fórumtagok,
egy laikus kérdésem volna: vannak régi trafóim, nem is búgnak, de zavar, hogy egy kissé rozsdásak a trafó lemezei. Érdemes-e egy pár csepp olajat folyatni közéjük a további rozsdásodás meggátolása/esztétika javítása érdekében? Van-e ilyen olajozásnak negatív hatása valamire?

_________________
A visszajátszott hangot nem lehet jellemezni a műszaki paraméterek összességével.
Tisztelettel, István

Szerintem az a "motoros" festék a tévéből tisztább megoldás......

Olaj?? Inkább egy finom drótkefés művelet után egy kis shell lakk, fagy fekete festék.

Mangán-dioxid és foszforsav + fémforgács oldata (mangán foszfátozás, parkerizálás) elvileg vékony szigetelőréteget képezhet a lemezen, lemezek sósavazása után.

Valakinek esetleg ilyen jellegű tapasztalata? így akkor nem kellene olayozni viszont szétszedni

Valaki tud valamit BEAG (EBE 3505) erősítőben található kimenőtrafó lemezről valami információt? Ezek 102x102mm ~0.4mm vastagságú hajlékony M-lemezek (tehát nem hagyományos EI), azt hiszem ugyanilyen található az APT 100-ban is. Gerjesztés érdekelne, tehát a B értéke hány T-n járatható/ajánlott max.
Hálózati trafót szeretnék belőle építeni, ha megéri.

(talán nem jól vagy nem jó helyre tettem fel a kérdést)

szétszedtem egy EBE272-t is, abba viszont más anyagú lemezek vannak ugyanilyen méretben.
szóval az APT100 jellegű lemez anyaga érdekelne. 272-ben a hálózatit is ilyen lemezekből készítették.

a problémát rontja hogy az eloszlás nem lineáris: (lsd. csatolmány)

a modell M45-re van elvileg, 250-300VAs trafókhoz. olyan hűdenagyon nem szeretném alul"gerjesztetni" de ez csakis attól függ milyen az anyag.

arra gondoltam, rátekerek pár menetet, legyen legalább 8 ohm ne égjen le az erősítő, aztán kül. váltófeszültségnél megnézem milyen áram folyik. elvileg ez visszadja a BH görbét. de ezt atszamolni 230V-ra?


megj.: mivel a lemezek gyengén rozsdásak, ezért gondoltam a lesósavazásukra, utána pedig a mangán-foszfátozásra (v cink foszfátozás édes-mindegy) mert elektromosan szigetelő réteget hoz létre.

Sziasztok,

Na, eddig bírtam. Több mint egy évig használtam amorf SU102B hálózati trafót. Olyat, aminek csak az egyik szárán voltak a tekercsek. A vas jó minőségű, METGLAS, az érintkező felületei tökéletesen illeszkednek, szóval nem Enpay. 1,2T gerjesztéssel lett tekerve, amíg 1,5T lehet a max gerjesztés, vagyis nincs túlgerjesztve. De bárhogy is csűröm, csavarom, a trafó zúg. Hiába ékeltem ki a vashoz a csévét, hiába van úgy tekerve, hogy soronként van lekenve, impregnálva, hiába szorítottam három pánttal össze a vasakat, rendesen zúg. Egyet nem tettem meg, azt, hogy összeragasszam a vasfeleket. Gumis szilentekkel volt az erősítő szerelő lapjához rögzítve, mégis rázta az egész erősítőt. Volt a zúgásában némi szezonalitás, vagyis szombat-vasárnap kicsit kevésbé hangoskodott, de akkor is zavaró volt.

Meguntam.
Vettem az Eximtrade-től Waasner M165-35-ös vasat EI120-as méretben, csévét, megtekertettem - tegnap-ma installáltam. És most csend van két zene között. És nem szól rosszul. Sőt, az SU102B-s amorfos trafónál jobban szól. Legfőképp a mélytartományban érezni némi többletet a lemezes vasnál, a székrázás faktor emelkedett egy kicsit. Az erősítő pedig nem rezeg, nem úgy, mint az amorf trafónál. Tudom, a trafóknak is kell némi idő, hogy beálljanak hangilag, ha történelmi mértékű változás következne be, akkor újra jelentkezek.

Nem lehet, hogy vastagabb huzalokkal van tekerve az utóbbi trafó. Tehát kisebb rézveszteséggel, kisebb belső ellenállással és ezért lettek jobbak, talán dinamikusabbak a mélyek?

Nem, mert az SU amorf vagy 700VA-es, az EI120 meg ~400VA-es, ennek megfelelő drótvastagságokkal. Meg külön ügyelni próbáltam arra, hogy ne legyen túl kicsi az ohmos ellenállás, mert akkor plusz ellenállással kell pótolni a cső igényét.

Ja igen, Te csöves egyenirányítást használsz és ott kb 60 ohm körül kell lenni csak a szek. DC ellenállásának.

Igen, csővel egyenirányítok. Sőt, egyutasan, de erről is értekezem a másik topikban.

Csak tudnám, miért rezeg az amorf hálózatiként? Csináltattam lágy gumiból szilentet, az új trafó azon ücsörög, igen jól szeparál. De nem merném így szállíttatni a gépet, mert félek, leszakadna!

Ennek a magnak előnyei:kör alakuak a menetek ,kevésbé törik meg a huzal ,rövidebbek a menetek.
amugy szerintem egyik másik jobb mint a toroid magok.

üdv:Balu

Impregnálva van? Nem lehet hogy kicsit túlgerjesztetted?

üdv:Balu

Nem lehet, hogy a hálózaton nagy a DC, és az okozza ? Mérted már esetleg ? ( szomszéd topik : viewtopic.php?f=66&t=751#p21826 )

Aki tekerte, az soronként kente lakkal és csak akkor tette fel a következő sort, ha a lekent rész már "meghúzott". Amit Neked ajánlgattam trafó a 211-hez, az is így készült, azzal a különbséggel, hogy az még meg is lett mártva lakkban és kapott egy vákuumkezelést. De az 1,5T-ra tekeredett, amikor feszejt kap, megrándul, majd csendben van.

Írtam vala, hogy 1,2T-ra gerjesztettem, aminek bőven bele kell férni az amorf specifikációba.

Mérni nem mértem, többek között, mert nem tudom mérni. Nézegettem néha szkópon a hálózatot, de nem hinném, hogy szabad szemmel felfedeznék pár V-os egyent a 230-on. A lemezelt trafót meg nem bántja a dolog, az amorf látszik különösen érzékenynek. Lehet, hogy lealacsonyítónak érzi a hálózati szerepkört?!

A lemezes trafó jó trafó, mert jó a vasmagja. A gondok, bajok nagy felületen jelentkeznek, de éppen ezért kis erővel. A tekercselt vasmag kis felületű illesztési felületen nagy erőket koncentrál. Ezért nem is alkalmas jó hálózatira, de kimenőnek meg főleg nem. Le is hűlt na NET az amorf, meg nano vasak használatáról. Csak egy divat volt, amikor is a hülyeség terjesztésével pár ember egy rakás pénzt zsebbre tett. Nos ezek nem dolgoznak a bányában, csak osztják az észt. Viszont a hobbinkban is csak nagy lenyúlásokat látnak. A francba! lehet, hogy megkeseredtem a sok tekercseléstől?

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

Mérni tudod. Egy mezei multiméter is végez DC állásban AC leválasztást. Nálam 300mV hálózati DC-től már durván morognak a (toroid)trafók. Mekkora a primer Rdc-je ? Mekkora Idc-t okozhat a hálózat, mit szól hozzá az a trafó?

[/quote][/quote]

Valahogy írtózom a gondolattól, hogy bármelyik multiméteremre mV-os dc állásban ráengedjem a 230-at. Kellenek még azok nekem!
Megmértem a tekercs Rdc-jét - 2,6 ohm. Azon kis dc esetén is szép áramok folyhatnak. De most már mindegy is, mert letettem a amorf hálózatiról. Majd a tekercsetfelteszem az apróba, hátha kell valakinek próbatrafónak, akinek van SU102B normál hiperszil vasa. Meg az amorf magot is, nekem kimenőnek nagy, valami 100W-os PP-re jó lehet, vagy 30-40W SE-nek.

Hát ez már szinte biztos!

Nem akarok vallásháborúba bonyolódni sem itt, sem másutt senkivel. Most is azt az elvet vallom, hogy "Tartsuk tiszteletben mások bolondériáját" és valami hasonlót szeretnék másoktól is látni. Csak egy dolgot kérdeznék, kipróbáltad akár az amorf, akár a nanokristályos vasakat? Volt/van a tulajdonodban és fordÍtottál időt a fejlesztésre? Az elég egyértelmű, hogy teljesen más az ízlésvilágunk, de hátha találhatunk közös pontokat. Vas határfrekvencia?

Ha ez téged vigasztal (gondolom nem ), a hétvégén vágtam ki a #26-os előerősítő tápjából a 2*15V/1A-es SM74 magos fűtéstrafót.
Fél évig hallgattam, hogy rezeg.
Szorítottam, engedtem, szétszedtem vagy tízszer, gumit raktam alá, fára csavaroztam, de csak rezgett a piszok.
Aztán meguntam.
Most valami Indel 40VA-es EI magos van benne.
Halál csendes. Cserébe viszont melegszik, mint az állat.
Mégis csak kell az a 70-100VA.

Fogadjunk, hogy pillanatragasztóval nem ragasztottad össze ! Pedig az segít. Csak az embert nem viszi rá a lélek.

Most, hogy mondod, megfordult a fejemben, hogy az Indel tetejére ragaszthatnék egy ugyanolyat (vettem párat a TME-től), így mindegyik csak fele annyit disszipálna.

Nem, én a hiperszilek "C" magjainak az összeragasztására - összehegesztésére - dobozba öntésére gondoltam. A kalapácsos kezelés előtt ......

Épp ma olvastam, hogy jó hálózati trafónak M6X anyagból készült "M" alakú magokat kell használni.
Nem tudja valaki, hogy hol lehet ilyet kapni nálunk?

_________________
"A zene közvetlen összekötő a lélek és az isteni között."

Az M6 alapanyag a kutya-közönséges Fe alapú 0.35mm-es vas.

Egy kis szilícium azért biztosan van benne!
A világ kimenő trafóinak 80%-át ebből készítik, legalábbis amikor olvasgatok az olcsóbb kimenők adattábláiban, akkor mindig ez jön elő.

_________________
"A zene közvetlen összekötő a lélek és az isteni között."

A kutyaközönséges trafóvasban van 3-4% Si. Igen, a kimenők 95%-a ilyen vasból van.
A kérdés az, hogy ki-mivel-mit tud elérni és amit elér, az elég-e neki. Ki hol kész kompromisszumot kötni, mert az jelentősen befolyásolja az összképet.

Van két "búgós" Indel toroidom, azt terveztem megpróbálom házilag impregnálni.
Már letekertem róla a szigetelő fóliát, és az lenne a kérdésem, milyen típusú lakkot javasolnátok amibe megmerítsem?

Ha a felső fólíát letekered akkor a szekunder tekercseket találod többnyire felül. Ez alatt még van egy szigetelés legalább ami a primmertől elválasztja. Nos ezen a szigetelésen nem megy keresztül az impregnáló anyag! A búgás pedig a vasból és a primmerből jön . Szóval sokat nem érsz el.

_________________
" Google a barátod, Tina pedig a csajod "

Vákuum impregnálást egy kiszuperált hűtő kompresszorával profin meg lehet csinálni az beviszi a lakkot.

_________________
72 audio

Meg kellene nézni a hálózati feszültséget is, hogy mégis mekkora. Illetve van-e rajta DC.
Mert azon a lakkozás nem fog segíteni.

_________________
"A szabványok azért vannak, hogy a tervező tudja, mi az amitől el kell térnie."

DC-trap-el is próbáltam, úgy is búgott.