audiodiyers.hu

Van itt egy táp kapcsolás + egy digi mérő - véleményetek várom a témában - ami most van labor tápom kicsit "kevés" - volt és amper szempontból - és van egy felesleges 600 wattos megtekert trafóm ....

PS

Ez nem "csak" egy árammérő? Feszültséget mivel mérsz?

Elvileg azt is tudni kéne neki

PS

Az a kapcs. rajz egy árammérő.

Maga az IC egy 3.5 digites A/D (kb. 200mV "végkitéréssel"), ami a 30-31 lábak közötti feszültséget jeleníti meg a kijelzőkön.

Ha fesz. mérésre (is) akarod használni, az árammérő előtét helyére (esetleg kapcsolhatóan") kell egy feszültségmérő előtét (osztó 50V-ról).

Akkor itt a másik rajz ..

PS

Ez is jó :

http://www.hqelektronik.hu/info/hu/lcd_pm-438.html

PS

Én már nem építek hagyományos labortápot, nem éri meg.

http://elektroexpressz.hu/spd/unas_1455 ... kijelzovel

Mi a legkisebbet vettük:
http://elektroexpressz.hu/spd/unas_1731 ... kijelzovel

Igaz, kicsit büdös műanyagszagot áraszt pár hónapig, igaz, a ventillátora folyamatosan zúg, igaz, törött volt a hozzá adott hálózati dugó, viszont két-két potival precízen beállítható mind a feszültség mind az áram, a kimeneti feszültség függvényében más-más trafó-megcsapolásra kapcsol, így alig melegszik, és ennyi pénzért még viszonylag szép is.

Ez tényleg jó ár de megvan szinte minden hozzá azért ennek a feléből - pont a dupláját simán meg lehet építeni .

PS

Az ICL7107- nél célszerű lehet az IC-t és a kijelzőt külön táplálni. A kijelző árama eléggé ingadozik a kijelzés függvényében. Ha ez rángatja a közös tápot, ugrálhat a kijelzett érték.

_________________
üdv
botond

Közben mázlim volt, mert kapok 4 darab LCD komoly ( mindent kijelez ) direkt erre és akkor megvan a dupla tápnak a fesz és áram mérője - egyszerű 9 voltról müxik. Bruttó 2000 körül van amúgy darabja - ezért nem érdemes hozzáfogni.

PS

Ebben igazad van. A fenti mérőkapcsolásokban meg hiányoltam a referenciafeszültséget, amit ott sima ellenállásosztóval oldottak meg, pedig egy TL431 már tényleg egy filléres cucc.
PS: 13e egy olyan tápért tényleg nem sok, mert kb 6e-ből kijön az elektronika, de a doboz még egyszer ennyi (legalább), és lehet, hogy még fele-ennyire sem szép. Amit viszont érdemes vele tenni: megvétel után szétszedni, alaposan átnézni, esetleg feltuningolni (pl jó kondikkal).

_________________
A visszajátszott hangot nem lehet jellemezni a műszaki paraméterek összességével.
Tisztelettel, István

Dobozolás előtt áll a saját fejlesztésű labortápom.
-precíziósan szabályozható 0-9A, 2-32V(2*12V-os trafó szekunderrel).
-aut. lágy átkapcsolás a szekunder feszültségek közt.
-3,5 digites műszer aut. méréshatár váltással, I-U mérés átkapcsolható
- hőfokvédelem(50°).
- a szabályzotton kívül fix kimenőfeszültségek(5,9,12,-12V), gyakran van szükség ilyenekre.
-a fesz stabilitás a teljes tartományban jellemzően 10-40mV
-üresjárati zaját nem tudom mérni.

Elkészült a labortápom.
A kimeneti zaját 3A-nál az oszcilloszkópommal nem tudom megmérni, 5mV/div állásban semmi zajt nem lehet látni, a feszültségesése 3A-ig 10mV-on belül van, de 6A-nál is csak 20mV körüli.

Nagyon ott van (a leközölt műszaki paraméterei is..) Gratulálok hozzá!

Megoldaná a gondjaimat egy ilyen, csak tudna +/- 75 V-ot. Szép munka.

_________________
"A szabványok azért vannak, hogy a tervező tudja, mi az amitől el kell térnie."

Köszi, gyakorlatilag itthon és a gyárban talált anyagból jött össze, a várakozásaimat mindenesetre felülmúlta. Régi hiány lett pótolva ezzel, meg voltam lőve ha csak kellett egy nyamvadt 5V.
A leírtakon felül az előlapon elérhető sorkapcsos kötéssel a nyers 2*18V egyen és 2*13V váltó is.

A magasabb tápfeszre ha kell, egyszerűen sorba kötök vele egy nyers egyenirányított+pufferelt tápot, így akármekkora feszt elérhetek. Ritkán kell a teljes tartományban szabályozni. Stabilizálni, áramot generálni viszont elég gyakran jól jönne.
A duplázáshoz nyilván kéne még egy ilyen, de egyelőre elvagyok ezzel.

Persze ehhez át kell variálni kicsit majd a visszacsatolást.

Magas feszültségnél már felmerülnek viszonylag egyedi szempontok is, amiket célszerű figyelembe venni. A konkurens fórumon bőséges irodalma van (túlzottan is) a labortáposdinak. Én is építettem ezek közül számos változatot, és némelyikhez van egy pici paneltervezési közöm is. Próbálom csatolni az egyik ilyen leírást, illetve egy másik kapcsán is pár gondolatot, amit alaptápként folyamatosan használok a napi életben, és még a 4 vezetékes táplálást is tudja. Elvileg bármelyik használható 75V-ra is, csak ehhez már célszerű a maximális áramot lecsökkenteni.
Ha esetleg valakinek felkelti ezek valamelyike, vagy az egyéb hozzám is kapcsolt tápok bármelyike (van néhány), akkor igény szerint osztok meg dokumentációkat.
Véleményem szerint, a hangtechnikai eszközök építése során, nagyon ritkán van szükség nagy áramokra, és atomstabil feszültségekre. Néhány mV-os ingadozás nem szokott gondot okozni. Sokkal fontosabb a széles tartományban állítható feszültség, és a nélkülözhetetlen fokozatmentes áramkorlát megléte. Az ennek megfelelő tápok legegyszerűbbike is sokkal többet tud segíteni, mint ha nem lenne tápunk.

Szia Alkotó!

Szép munka, a tőled megszokott minőségben és átgondoltsággal. A leírás is alapos, a tervek se rosszak.
Azért kicsit vitatkoznék ha lehet
Nem igazán jut eszembe olyan alkalmazás, ahol fontos 0-80V-ig szabályozni a feszt és fokozatosan állítani. Olyan annál inkább, ahol egy adott tartományban stabilizálni kell, pl. 60-80V közt. A szabályozható áramkorlát mindig kell, ezzel egyetértek.
Szerintem fontosabb a gyakorlatban, hogy legyenek gyorsan elérhető és változatos fix. kimenőfeszeink (gyakran több is egyszerre).
Pl legyen 5V ha digitális kütyüket bütykölünk, legyen 2*12-15V ha műveleti erősítőkkel vagy előerősítőkkel foglalkozunk. Végerősítőkhöz nem szokott stabil táp kelleni, de élesztésnél áramkorlát jól jön. Viszont arra szükség lehet, hogy egy alacsony tartományban rendkívül precízen lehessen szabályozni a feszt, pl. áramkörök komparálási szintjének meghatározásához stb, vagy az áramot.
Arra, hogy nagyon széles tartományban állítsuk a feszt, szerintem szinte soha nincs szükség.

Kivéve a csöves méréseket, fejlesztéseket.
Mondjuk arra kicsit más táp kellene (0-100V előfeszültséghez, 0-400V pár száz mA, AC fűtések, szabályozható DC fűtések).

Azt az erősítőt, aminek 160V-nál több kell, ki kell hajítani az ablakon
Komolyra fordítva, csöveshez sem kell 0-tól szabályozni és szerencsére többnyire nincs szükség nagy áramra és általában nagy stabilitásra sem. De egyébként nem olyan nehéz összehozni kis áramra egy szabályzót pár volttól 400V-ig mondjuk.

Alapvetően egyetértek veled, ha a dolog kezelését vagy felhasználási körülményeit elemezgetjük. A több fix feszültség is sokszor jól jön, de ha azokon is van áramkorlát, akkor úgyis ki kell a szabályozást építeni, és ha az már megvan, akkor már egy potin meg egy műveleti erősítőn ne múljon a feszültségállítási lehetőség megléte is.
A 0-max. közti feszültségszabályozás egy szükséges "melléktermék", ami a működés sajátosságából adódik. Ugyanis a feszültséget nem csak a kezelő szabályozza a feszültségállító potméterrel, hanem maga a labortáp is az áramkorlátozó mechanizmus miatt. A működésének lényege abban áll, hogy folyamatosan figyeli a kimeneten folyó áramot -természetesen söntön eső fezsültséget figyel-, és ha ettől nagyobb akarna folyni, akkor addig csökkenti a feszültséget, amíg be nem áll a beállított áram. Ez rövidzárnál jó közelítéssel 0V-os kimeneti feszültség mellett áll be. Tehát e miatt kell a teljes szabályozási tartomány.
Ellenségeim örömére, és mások okulására elmondom egy ifjonti gondolatomat, ami kapcsolódik a fenti témához, és természetesen balgaság volt. Akkor úgy akartam széles feszültségtartományt átfogni, hogy egy 0-20V-os, áramkorláttal is rendelkező tápot építek (ez meg is történt), amivel csak sorba kötök különböző értékű egyenfeszültségeket. Feltételeztem a felső 20V-os szabályozási tartományt (ami meg is valósult), és a teljes feszültségre vonatkozó áramkorlátozási védelmet (hiszen sorba vannak kötve). Viszont ez utóbbi csúnyán nem valósult meg, hiszen a szabályozható labortáp a saját 20V-ját le tudta csökkenteni nulláig, de ettől még a "hozzáadott" feszültség teljes szépségében rá tudott sülni a kimenetre. Ismét mondom, a gondolat -érthető okokból- totálisan elbukott, éppen a fent vázolt működési sajátosság miatt.

Alkotó!
A zölddel írt szösszenetre én jó előre azt mondtam, hogy ehhez át kell építeni a visszacsatolást, amit te akkor biztosan nem tettél meg. Így már bizony képes lenne a cucc sorosan is működni.
Az áramszabályozás pedig nem feltétlen úgy működik ahogyan gondolod, az áram nem azért csökken, mert a kimenőfesz 0 körül van, hanem azért van a kimenőfesz nulla körül, mert az áteresztőtranyó lezár. Vagyis ha bírja a feszültséget(és disszipációt), akkor a megnövelt feszre is lezár, mert a vcs beállítja a lezárt állapotát.
Amúgy nem is az általad közölt tápra gondoltam(akkor még nem is volt itt), hanem a sajátomra. Azt pedig egyelőre csak én tudom hogy mi van benne

Véletlen egybeesésről lehet szó, mert nekem nem tűnt fel, hogy Te is ilyen megoldással próbálkozol. Én csupán leírtam egy ifjonti kudarcomat.
Véleményem szerint, az áramkorlátozás az minden esetben a feszültség leszabályozásával jön létre. A szabályozás csak akkor éri el a szélsőséges Uki=0V-ot, ha rövidzárral terheljük. Kisebb terhelés esetében a szabályozási mérték is arányosan kisebb.
Ha a visszacsatolási láncba bevonod a kiegészítő feszültséget is (nem csak ide kell bevonni, hanem a betáp oldalra is), akkor a szabályozás is megvalósulhat, de ebben az esetben már megint ott vagyunk, hogy relatíve nagy feszültséget kell tudni 0-max tartományban szabályozni.
Szinte pontosan erről szól a második mellékletem, amiben a disszipáció féken tartása miatt, a trafó feszültségeit kapcsolgatja egy nagyon leleményes elektronika (Proli007 érdeme). És nem mellékesen van még ott egy nagyon jól átgondolt, korszerű referenciára támaszkodó komplett tápegység is, ami önmagában is teljesen életképes, sőt még a mérést is megoldottam már eleve a panelon.

Létezhet olyan megoldás amikor az áteresztőtranyát nem követőként használod hanem 0 áramnál lezárod, és ekkor elmehetsz az Uec feszig(nem tápfesz), az pedig 100V nagyságrend is lehet.
Ezzel lehetne sorosan áramot figyelni, mindegy hogy mi van mögötte.

Disszipatív automata átkapcsoló nálam is van ez csak két fokozatú, de nem feszre kapcsol mint a tiétek, hanem a végtranyán eső feszre. Ezáltal tényleg disszipációt figyel és meg van oldva vele az üresjárati fesz esés problémája is. Vagyis ha a terhelés hatására az üresjárati fesz leeseik és elfogy a biztonságos Uec fesz, akkor átkapcsol.
A visszakapcsolás hiszterézissel van megoldva.
Az a referencia nem rossz, de van jobb. Alátámasztja az extrám jó stabilitás amit el lehetett érni.