audiodiyers.hu

Érdemes az egyenirányító diódákkal párhuzamosan kötni 0.1-00.1uF/1000V foli kondikat?
Van valakinek tapasztalata-e téren?
Vazze

Senki nem próbálta még ezt a megoldást?!?
Állítólag jót tesz a hangnak...

Én 47n kerámiát szoktam ide rakni. Meghallgatni még nem hallgattam vele és nélküle, de ez inkább nagyfrekis hidegítés, ha jól tudom.

Állítólag a félvezetős diódák "szikrázásából" eredő gondokat szűri ki és nagyban javítja a hangot. Kb. közelít egy csöves egyenirányításhoz....

Régi csöves rádió vevőkészülékekben az anódköri szekunder tekercsekkel párhuzamosan szoktak volt kötni néhány nF értékű kondenzátort az egyenirányító védelmére az akkori rissz-rossz (itt is ott is szikrázó légvezetékes) hálózati körülmények miatt, gondolom. A hangra való hatásával kapcsolatban én már nem merek semmit mondani mióta az LP játszótányér két különböző gumikorongja között is eltérést tapasztaltam.

Látom csak írod de nem olvasod a fórumot
Jól láthatók az egyenirányító hidakon a sárga tetejű kondik (100 nF):

http://audiodiyers.hu/download/file.php?id=1877&mode=view

A diódák kapcsolgatnak, az un. analóg táp is "kapcsoló üzemű", csak ritkábban kapcsolnak a diódák mint a hangfrekin vagy az afelett járó tápok. Nem csak a külső nagyfrekis zavarok elleni védelem tehát, hanem a helyben előállított zavart is szűri. A gyors diódák nagyobb kapcsolási zajt termelnek.
A hangra természetesen hatással van, hiszen a hang áramköre a tápokon keresztül záródik, a táp éppoly fontos mint az erősítő, pl. egy stabilizált táp kezelhető nagy tápelnyomású magas dampingfaktorú erősítőként ami egy stabil egyenfeszültséget erősít.

Nagyobb feszültségek és áramok esetén varisztorokat szoktak kötni minden egyes diódára párhuzamosan, védelmi és zavarvédelmi céllal. Célszerűbb, letöri a feszültségcsúcsokat és el is disszipálja. Kis teljesítményeknél akkor érdekes, ha hosszú vezetékek vannak a trafo-dióda-puffer-trafo körben. A kondenzátor mindig jelen van az áramkörben. A varisztor vezetőképessége csak túlfeszültség esetén, egyébként minta ott sem lenne.

Látom,látom,de én olyat láttam, hogy minden diódával van 1-1 kondi párhuzamba kötve.
Erre lennék kíváncsi.

Amikor berakod a 4 bd kondenzátort, felépítesz egy hidat is ami ugye nincs rendesen kiegyenlítve, de rendesen meg van hajtva a szekunder feszültséggel. A műszer átlóban meg is jelenik az 50Hz váltó áram meg ami még rajta van a szekunderen máshonnan és szintén kiegyenlítés nélkül, hogy legyen a puffernek még ilyen dolga is, miközben a diódák még ki sem nyitottak. Ennyi is elég szvsz az elvetéshez, ezért sokan nem is tudunk a hangra gyakorolt hatásáról mit mondani..

Segítséget szeretnék kérni zúgó trafó ügyében:
- nem melegszik,
- az áramkör is normálisan működik, nincs nagyobb áramfelvétel
Egy erősítőt kaptam javítás céljából (JVC AX1-es erősítőről van szó, Super Class A jelöléssel, a hátlapon max. 350W-os teljesítményfelvétellel, ami mind kamu, mert kb egy 80W-os trafó van benne). Minden alkatrész eredeti - a trafó is. A hangja elég tűrhető, nem tapasztaltam benne semmi torzítást e trafózúgás miatt.
Egyszerűen csak zúg.
Mit javasoltok? Kinek volt már hasonló tapasztalata, amit sikerült megoldani?

_________________
A visszajátszott hangot nem lehet jellemezni a műszaki paraméterek összességével.
Tisztelettel, István

Laza menetek?
Esetleg nincs rendesen kiékelve a csévetest?
Ha normál trafó, nem tudsz még húzni a paketten?

Egyébként én is ezzel élek együtt: 280W-os R magos trafó búg. Most éppen négy fél squash labdán áll.

Nem lazák. Meg sem tudom mozdítani őket. Kívülről mintha lakkozva lett volna (kívülről,mert a meneteken vajmi kevés van), de a hangja sem változik.
Van rajta egy rézlemez, körbe, szépen összeforrasztva.
Még valamilyen lakkban való kifőzésen gondolkodtam - megéri-e vagy sem?

_________________
A visszajátszott hangot nem lehet jellemezni a műszaki paraméterek összességével.
Tisztelettel, István

Halvány a dolog, de volt már sikerem vele. Próbáld meglazítani a köteget összefogó orsókat és egyenként radiális irányba elmozgatni, hogy ne érjenek a lemezekhez, közben hallgasd. Ha eredményes, húzzál puha csövet az orsókra, tegyél bakelit alátéteket a köteg és az anya közé, hogy ne jöjjön vissza a baj.
Új tekercs esetén érdemes az első sort alápakolni, hogy íves legyen egy kicsit a csévetest, ne a négy sarok között feszüljön a menet, hanem fel tudjon feküdni, hordósan.

Köszi, megpróbálom. Még anno a régi fórumon valaki jelezte, hogy vízbázisú lakkba helyezte, csak jól ki kell szárítani - ha az előbbiek nem segítenek, akkor ezt is kipróbálom. Ha semmi sem használ, akkor új trafót kell tekertetni.

_________________
A visszajátszott hangot nem lehet jellemezni a műszaki paraméterek összességével.
Tisztelettel, István

Ne vízbázisú lakkot használj, hanem poliuretánt. És ha tudsz, keríts olyan lehetőséget, hogy a trafót meg tudd mártani a lakkban és vákuum alá tudd helyezni. Az a legjobb, ha leszívatod a levegőt, amennyire csak tudod majd beereszted a levegőt, majd újra vákuumozod és így tovább, többször. Így mindenhova bemegy a lakk, nem csak a felszínen szivárog be. Képzeld, vákuumozni lehet pl tejszívóval is, csak kell egy edényzet, amit légmentesen le tudsz zárni. A poliuretán lakk pedig lehet a gemini parkettalakk, vagy autóipari poliuretán lakk is.

Vagy egy kiszuperált hűtőgépnek a kompresszora is tökéletesen alkalmas vákuumozásra, állat nagy vákuumot képes csinálni.

_________________
72 audio

Meg nyomást is, egy kis festőpisztolyhoz is jó, univerzális gép..De ez már OFF

Sot, a kettot kombinalni is lehet. Arra vigyazzatok, hogy a frigomotor a ketkomponensu ontogyantat lazan felforralja szobahomersekleten. Szerintem a lakkot is ugyanugy. Ilyenkor olyan lesz a vegeredmeny, mint a levegovel toltott csoki.

Nem lesz olyan, mint a levegővel töltött csoki, mert pont az a lényeg, hogy amikor vákuum van, a levegő kitágul és kijön olyan helyekről, ahol amúgy jól elvolna az idők végezetéig. Amikor meg ujra nyomás alá helyezed, akkor oda, ahol addig levegő volt, lakk fog bemenni! Tehát nem kell vákuum alatt megvárni, hogy megkössön a lakk, mert akkor tényleg sajtszerűen lukacsos maradna a trafó.

Az nem lehetséges, hogy egyszerűen nem bírja szusszal?
Nekem is zúg annak ellenére, hogy ki van öntve.
A műgyantát csak a véső oldja, vagy van más megoldás is?

Ha egy trafót a vas határáig gerjesztenek, akkor az bizony zúgni fog. Ez jobb vasaknál 1,7T, a régi kristályosabb jellegű vasaknál 1,2T. Ilyen gerjesztésnél bármilyen ügyesen van is a tekercs kivitelezve, meg bármilyen jól is van összeszorítva a vas, nem lesz csendes. Sőt ekkor még a kiöntés se segít - vagyis segít, mert csendesít, de nem lesz teljesen zajtalan.

Aki hiperszenzitív a trafózajra, az az 1,7T-ig gerjeszthető vasat 1,2T-ra, az 1,2T-ig gerjeszhető vasat 0,9T-ig gerjeszti csak fel. Ezzel persze nem csak zajtalanabb lesz a trafó, de a kivehető teljesítmény is jelentősen lecsökken. Egyesek azt mondják, hogy a trafó hangja - nem a zúgása! - függ a gerjesztésétől is, nem biztos, hogy a csendes trafó fog a legjobban szólni!

Néhány szó a tekercselésről. Az az igazi, amkor minden egyes nyűves sort leimpregnál a tekerő, de én eddig csak egy olyan mestert láttam, aki ezt megteszi - mert szagolhatja a lakk oldószereit napokig. Az utólagos kiöntés szép és jó, leginkább a vasat tudja megfogni, meg a vasat a csévével, a tekercsbe nem tud jó hatásfokkal beszivárogni.

Ida, teljesen masra valaszoltal, mint amit irtam. A lenyeg annyi, hogy a frigomotor brutal vakumot tud csinalni, ezert vigyazni kell a felforrasra.

Csöves egyenirányító és trafó együttműködése, illetve a trafó szekundere ellenállásának méretezése témában lenne kérdésem.

ECC99-es buffer kimenő fokozatnak szeretnék tápot építeni a csatolt ábra szerinti elrendezéssel és méretezéssel. A 6X4-es egyenirányító csöveim már megvannak, azokat fogom használni. A bal és a jobb csatornának külön szekunder tekercseket, külön egyenirányítást, tehát teljesen külön tápot tervezek. A tápfeszültség 250V, a terhelt munkaponti áram 17,5mA.

A két trióda anódáramának, és a két egyenirányító cső fűtésének a nettó teljesítmény igénye 16W. A triódák fűtését másik trafóról DC-vel szeretném megoldani. Gondolom, kétszeres trafó teljesítmény, 30-35W elég lesz. 1,3T-s gerjesztéssel olyan trafómagra gondoltam, amire 50VA-es toroidokat szokták tekerni.

Az lenne a kérdésem, hogyan lehet kiszámolni, hogy mekkora ellenállású szekunder tekercs illik ehhez az egyenirányító körhöz és üzemi feltételekhez, és még az, hogy a szükséges ellenállású szekunder tekercsből 4 db realizálható-e a tervezett méretű toroidra.

Köszi: Tibor

Adott egy tápegység kétutas egyenirányítással:
http://mysterious.uw.hu/elektro/buffer_tap_panel1.png
A terhelő áram kb: 10mA
A táptrafó 2x24V szek. feszültségű. Mekkora teljesítményű lenne ide megfelelő?
Én 4,5 VA-re gondoltam, de nem tudom képes lenne tölteni a puffereket?

Pedig az előbb is becsatoltam azt a fájlt. Szóval ilyesfajta tápot építenék.

Ha megnézed az 6X4 adatlapját, 525 Ohmot javasol (anódonként) -Rs-.

Rs= (n)2*Rpri + Rsec + Radd

A trafó legyen 2*270V-os. A hálózati primer ellenállása legyen mondjuk 25 Ohm. Az áttétel (270V/230V) n=1.17, négyzete 1.378, tehát az első tag kb. 34 Ohm.

Egy ilyen kis teljesítményű trafó (többnyire 100-150mA) szekundere általában 300 Ohmos, tehát közel 200 Ohm még hiányzik. A hozzáadott 200R soros ellenállás nem jó a hangra, tehát mást kell kitalálni.

Ha a trafó tekerője tudja már a menetszámot (és a hosszot is), akkor meg kell keresni azt a huzalátmérőt, ami ilyen hosszban 300 helyett kb. 490 Ohmot ér el.

Mondjuk eddig 0.3mm volt megcélozva (2.55A/mm2 mellett max. 180mA áramra -0.248 Ohm/m-), vegyük le 0.21-re (88mA, 0.507Ohm/m), máris kétszer akkora a szekunder DCR. El lehet játszogatni vele.

Egyébként szerintem pont a 6X4 rá se rettyint egy fele akkora szekunder CDR-re.


Ezt majd a trafós megmondja. Ha nem fér rá, nagyobb magot használ.

Szuper vagy Apja, köszönöm!!!

Most már értem, hogy mi az a szekunder ellenállás illesztés. Most már ""mindent tudok"".

Nekem annyi előnye lehet a dolognak, hogy vékonyabb dróttal talán az éppen szükséges magra ráfér a négy tekercs, nem kell nagyobb mag.

Kicsit játszottam a szekunder ellenállásokkal a tervező programban. Délután írtam a másik topikban, hogy 1,3A-ről indul az egyenirányító terhelése az első pillanatban. Persze... 31 ohmos szekunder ellenállással. Megnöveltem a szek. ellenállást 490 ohmra, és már mindjárt csak 0,5A-től indul lefelé. De még 300 ohmnál is 0,7A-től csökken. Szóval ez a szerepe az illesztésnek.

Ezek alapján már meg tudom rendelni a trafót.

Szerintem egy 4,5VA-es trafó sérvet kap, mire feltölti azokat a 2x2200uF-s kondikat, nem beszélve a dinamikus terhelés okozta utántöltési kötelezettségéről. Én minimum olyan 15 VA-es tennék be, különösen, hogy a ha két szekunder tekercses a trafó, akkor tekercsenként már csak a fele.

Szerintem nem a vezeték dc ellenállása van megadva, hanem a helyettesítő képben az ohmos összetevő. Egy 50 W-os trafó primerje kb.3 Hy, ebből a primer ellenállás 6,28*50*3=942 (ohm 50 Hz-en). Ebből a belső ellenállásból táplálkoznak a trafó szekunderjei. A szekunder oldalon az áttétel négyzete szorzódik a primer impedanciával (impedancia transzformátor a hálózati is), és hozzáadódnak a szekunder oldali ohmos összetevők (szekunder dc ellenállása, esetleges védőellenállás, ha nagy teljesítményű hálózati trafóról van szó). A megengedett áramsűrűség lényeges megnövelésével nem szabad a dcr-t növelni, mert a számoltnál lényegesen vékonyabb huzal felmelegszik.
30-40 W-os trafónál semmiféle plusz védelem nem kell a 6X4-nek még akkor sem ha valamivel nagyobb puffert használunk, mint a megadott, szerintem.

_________________
Keresd az egyszerűséget és ne bízz benne.(Whitehead)

Kérdésem lenne:

NAIM végfokot helyeznék üzembe (először a stabil tápja nélkül) és a trafó utáni az egyenirányítás esetében vannak kétségeim.
2db meglehetősen kis feszültségű trafókkal rendelkezem (2x16V, 200W), a pufferekről terheletlenül 23,5V jön le.
A kérdésem az lenne, hogy van -e realitása, hogy a végfoknak feszültségkétszerezővel duplázzam a delejt, és ha igen akkor melyiket ajánljátok? (2 tekercses trafóm van)
Puffereim 4db 22.000uF/63V-ok és CRC tápot szeretnék, így ha hagyom az trafó alapfeszültségét akkor tovább csökken a fesz. 20V környékére.

Gy.

Feszültségkétszerezőt SOHA ne használj végfokozathoz.

_________________
"A szabványok azért vannak, hogy a tervező tudja, mi az amitől el kell térnie."

Oké elfogadom, de kifejtenéd, kíváncsi lennék az elméleti hátterére.

A végfokozat rendkívül nagy impulzusokkal tudja terhelni a tápegységet, szélsőséges esetben a féltáp annyira lecsökkenhet, hogy a végfokozat instabillá válik, félrebillen. (DC szint a kimeneten)


A CRC szűrést sem erőltetném.

_________________
"A szabványok azért vannak, hogy a tervező tudja, mi az amitől el kell térnie."

A két trafót használd együtt. Ha sorbakötöd a trafók szekundereit akkor lesz 2db 32V-os trafód, s legyenek ezek az új szekundereid. Ez így talán jobb megoldás mint a feszültség kétszerezés, ezután már mehet a stab táp (ha akarod) és akkor a két fokozat jobban elválasztódik egymástól. Amennyiben azonban nem használnád a stabot, akkor, kisértékű R és C szűrést érdemes kialakítani a két végfoknak.

ui: Persze ez csak akkor igaz ha a NAIM nem monoblokk !

Van egy ilyen trafóm, ha gondolod http://audiodiyers.hu/viewtopic.php?f=35&t=1274
Valami jelképes áron megválnék tőle.

Fizikailag egyben lesznek, de az volt terv, hogy monoblokként üzemel a két egység. Korábban egy A-osztályú erősítőhöz lett volna a trafó, ezért ilyen alacsony a delej. Szóval marad a +/-20V. Ha nagyon zavar és a pénztárcám engedi később cserélem a trafókat.

Van valakinek tapasztalata az ügyben, hogy az AZ1, AZ11 és az AZ21 egyenirányító csövek közül melyik a legjobb hangú? .... és ezeket lehet fektetve üzemeltetni?

Ha akad valakinek AZ21 teljes adatlapja, azt is megköszönném.

AZ1.
Lehetőleg háló anódos. A negyvenes évekből.
Csak mielőtt az árát megnézed, irass fel valamilyen kemény nyugtatót.

A viccet félretéve, a fekete anódos Tungsram is teljesen megfelelő.
Legfeljebb később lecseréled mesh-re.

Ezt láttad már? http://www.jogis-roehrenbude.de/Roehren ... e/AZ21.pdf

Köszönöm gyors válaszaitokat, az adatlap is jól jött.

"Mertugye" vagy egy teljes repertoárom (1-1db) a csövekből. A képen a két szélső Tungsram gyártmány, a középső AZ11-en nincs semmilyen gyártó, csak az alján 120 fokonkén felírva, hogy 626. Az de szép jószág, az a középső! Ki gyárthatta azt?
A három közül egyiknek se luggatták ki az anógját. (Ja, mindegyik új cső.) Ma bekötöttem az EZ21-et. A szűz új csővel sokkal zártabb volt a hangkép (gondolom, bejáratás után megjönne a hangja), de már az elején hallatszott, hogy ez egy más kategória (jobb ). De ha Béla az AZ1-et javaslod, bekötöm azt. Sikerült is túrnom itthon hozzávaló foglalatot. Jó régi. Tudom, izopropil alkohol, aztán bedugom 8-szor, 10-szer.

Köszi: Tibor

Az AZ21 ill.AZ41 csöveknek van közép leágazása. Csak fekete anódosat válassz vagy Messt ami a legjobb.

_________________
72 audio

A meglévő fekete anódos.

Ó, nem gond az, ha nem háló anódos! A 4P1L-nek sem volt az, mégis sikerült megoldani a G2 kicsatolással a mesh kérdést! Már dolgozom a problémán, hogyan találjam meg az AZ1 G2 rácsát ( ), de eddig még nem sikerült megoldanom.

De komolyra fordítva... ezeket a csöveket lehet vízszintesen használni?

Az AZ1-nek még erőteljesen bejáratós hangja van. Remélem néhányszor 10 óra után már brillírozni fog. A 4P1L-eleket kivettem a fokozatból, így az AZ1 most csak a két SSHV2 Salasra dolgozik. Öregítem......csak az AZ1-et.

Lehet.
Csak ne kapcsold rá a fűtést.

A függesztett fűtőszál izzó állapotban szépen "behasasodik". Nálam így ért véget egy 30'-as években gyártott Orion egyenirányító élete. Beleégett a fűtőszál az anódba, majd szép szikrázás közepette kimúlt.

Elvileg el lehet/ne/ fektetni a csövet, ha az anód (téglalap alakú) függőlegesen áll, de rizikós.

Hááát, akkor egy csinos kis kutyaól kerül a dobozból kilógó cső tetejére.

Az szép tűzijáték lehetett, és még milyen drága!

Köszönöm mindannyiótoknak az információkat, az egyenirányító csőcsere projekt sikeresen véget ért. Az AZ1-nek kezd megjönni a hangja, szóval jó lesz. Az AZ11-et és 21-et meg visszastokizom.

Én így használok egy RCA 5R4GY-t az előfokomban, mert állítva nem fér be. Vagy 6-8 éve megy így.

Kompromisszumos megoldás lehet, hogy csak annyira döntöm meg a csöveket, hogy még éppen beleférjen.

A középsőt első ránézésre Telefunkennek téveszteném.........és nem biztos, hogy rosszabb hangú mint az AZ1...........csak mert nem fekete.........járatni, hallgatni kell.
Én a foglalata miatt nem szeretem az AZ1-t.
Arra figyelj, hogy a hideg cső mindig rosszabb.

Majdnem jó.

Philips, Eindhoven, Holland.

Ha TF lenne, az alján lenne két (kisbetűs) betűjelzés (gyártási idő).

Egyébként ez a foglalat sem kevésbé problémás, mint a "körmös".

A Yamamoto egész jó minőségű kerámia "körmös" foglalatot csinál, semmi gond velük.