audiodiyers.hu

A tápot én is így tervezem. A föld a kérdéses. No meg nem hagy nyugodni a kivezetés elnevezése: soldering lug vagyis "forrfül" biztosan jól fog ez működni csavarozva?

Sajti

Szerintem ezt a forrasztható fület nem szabadna mechanikusan terhelni, mert elenged az alu szegecselése.
A csavaros kivezetéses kondi való az ilyen komolyabb vezetékek rögzítéséhez.

Üdv: TJ.

Én nem pont erre gondoltam. Inkább arra, hogy a fül anyaga esetleg nem elég kemény, és idővel a csavaros rögzítés lazulni kezd...



Akkor szólni kéne a Nichicon fejlesztőinek, hogy gond van. Egy ekkora kapacitású kondihoz már kell a vastag huzalozás...

Sajti

Rugós alátét nem lehet megoldás?

Nem szabad mechanikusan terhelni ? Ezek szerint egy vezetéket se szabad ráforrasztani, az is terhelés. A súlya miatt a forrasztás akár nehezebb is lehet mit a réz kábelvég ha ténylegesen rendesen megforrasztod.
A lyukba bele se férne 2 db 2,5-es huzal. Terveim szerint a végleges cuccban ilyen huzal keresztmetszetet fogok használni.

Lelazulás ?
Rugós alátét vagy önzáró anyát kell használni.

Itt mondjuk a fickó nem vacakot, beforrasztotta a kondikat.

Ez is egy érdekes megoldás a földsínre.

Na az a réz henger nagyon ott van!!!
Viszont amit hiányolok, az a közepénél a csillagpont helye....

Középen szétcsavarozhatóra kell megcsinálni.

A rugós alátét jó ötlet. Az önzáró anya nem annyira.

Sajti

Akkor inkább körmös alátét (szerintem az egyenletesebben szorít).

Ha egymással szemben elhelyezhető a 2 elko, akkor talán így még előnyösebb lenne a star GND kialakítása...
(a 2 elkó bilincsekkel lerögzítve; 2 fül egymással szemben összefogva =GND be/ki; másik 2 szembe eső fül le/fel hajtva -hogy ne érintkezzenek-)
Ha könnyen bonthatóra kell csinálni, akkor csavarozás, illetve autósaru; ha nem akkor: talán biztosabb a forrasztott kontakt...
Szerintem.

Most nézem, hogy itt a 2 fül nem is középvonalban van.
Ez esetben a füleket nem is kell elhajlítani: a 2 szembelévő elkót úgy kell összeforgatni, hogy az egyik +-a a másik --ával élben összeérjen (összeforrasztani = GND), a másik 2 fül meg elég távol marad egymástól.

Köszi a részletes ötleteket! Ezek sokat segítettek!

Sajti

Ha egymással szembe fordítod akkor még egy vonalban lesznek a kivezetések. Nem ?
Úgy lenne esetleg megoldás ha nem lenne egy vonalban a 2 kondi, de akkor már nem túl jó a helykihasználása.
Én nem szívesen görbítgetném a forrfüleket, mert inkább ettől gyengül meg alu szegecselése.

Ha ellentétes a polaritás, akkor tényleg... csak az offset megy arrébb

Szépek. A képek.

Demonstration

Azért a forrasztás ennél nagyságrendekkel jobb kontaktot biztosit. Főleg hogy a réz erősen hajlamos az oxidációra.

A sárgaréz az kevésbé oxidálódik. Az embernek meg nincs szíve egy ilyen kondít elcsúfítani egy forrasztással

Nem csak arra.
A hangfal csatlakozásokat úgy fél évente húzom újra -egy-két "racsni"- (ha jól emlékszem "karmosanya" jellegű) mert a beledugott villa lassan, de "megfolyik".

Na ettől tartok én is!

Sajti

Inkább ronda legyen, de finom!

Sajti

Itt van egy érdekes anyag a kötésekkel kapcsolatban.

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/t ... /ch06.html

A lelazulást meg lehet kompenzálni ilyen, vagy rugós alátéttel :

Érdekes kérés még az is hogy melyik kötésnek kisebb az ellenállása ?
A "réz - réz" kapcsolatnak vagy a "réz - ón (ötv.) - réz" kapcsolatnak ?

http://wiki.ham.hu/index.php/Anyagok_%C ... %C3%A1gaik

Nyilván a réz-réz kapcsolatnak, csak hogyan hozod létre úgy, hogy az biztonságos legyen?
Értem ez alatt az alábbiakat:
- érintkező felület nagysága
- érintkező felület felületi finomsága
- az érintkezés légmentes kivitele

Sajti

Érvéghüvely-jellegű réz elem zömítéssel (inkább ne kérdezd a szerszám árát, ez nem a szimpla érvégfogó) a drótra.
Aki régen szerelt -jó minőségű- koaxot, vagy ARCNET hálózatot, az tudja miről beszélek.
20-30 éve szerelt kötésekkel semmi gond sincs.

Úgy értem, hogy ahogy házilagosan megtudod csinálni. Tehát forrszem krimpelve, csavarozva, vagy csak beforrasztva a vezeték.

Én házi viszonyok között mindenképpen a forrasztásra szavazok.

Sajti

Pont ebből a képből látszik, hogy mennyire parasztvakítás a csavaros kondi. A lényeg az impedancia csökkentése lenne.
A képen pedig jól látható, hogy az egyenirányítóknál - biztos, ami biztos-, azért megjáratják kicsit NYÁK-on is az áramot. Ráadásul ennek köszönhetően 3 csatlakozó van a trafó és a kondik között...

Sajti

Ne sajnáld azt a pár mOhmot.
Jól jön az havária esetén. Nehéz beszerezni a száz Amper közeli biztosítékokat, könnyebb pótolni az elpárolgott pár mikron rezet.

Anno volt olyan rendszerünk (higanygőz pilács kW felett, ami felfűtésnél legendásan gyakran ment közel rövidzárba), ahol a vezérlésbe direkt terveztünk NYÁK "biztosítékokat".

Kérdezném a tapasztalt szakikat, akiknek van minőségi hangfaluk és soktízezer uF a tápban, hogy hallani-e különbséget aközött amikor be van kapcsolva az erősítő és úgy szól a zene, ill. amikor le van kapcsolva és csak a kondenzátorokból jön áram.

Eddig ezt nem probáltam.De hogy felvetődött megfüleljük.

Nagyjából azzal kalkulálhatsz, hogy az ón-ólom forraszanyag fajlagos ellenállása mintegy 20x (hússzor) rosszabb, mint a tiszta vörösréznek. Téves nézet, hogy a forrasztott kötések jobb minőségűek és kisebb átmeneti ellenállást biztosítanak. Csupán annyi az előnyük, hogy a forrasz anyag alatt tényleg nem korrodálódik a fém. Nagy áramok esetén én mindenképpen a csavaros kötésre szavaznék. (Évente utánahúzva.)

_________________
- Ajándékot hoztam neked, malájok fejedelme.
- Nem baj, csak szép legyen - felelte Nalaya király.

A forrasztás előnye az igen nagy csatlakozási felület, emiatt kisebb (szokott lenni) az átmeneti ellenállás. A vibrációra is kevésbé érzékeny, mint a csavaros kötés. Én a hálózati kábelek dugóját jól megcsavarozom, majd jól megforrasztom, és a fázis és nulla közé egy 10-47nF X2 mkp kondit is forrasztok. Ja meg egy 240kOnm 1W ellenállást is, hogy ne csípjen a csóka

Régen volt egy sorozat erősítőm, amiben 83e uF kapacok voltak (Dunaudio Evergreen A30), ott próbálkoztam ilyesmivel, de nem tudtam fülön csípni értékelhető különbséget, mert azanyjaúristenit kisült, mielőtt rendesen megfülelhettem volna
Komolyra fordítva: van különbség - de hangyafaßnyi -finoman szólva

Akkor még egy kérdés :
Olyat próbált-e valaki hogy az erősítő tápegysége pl. 30V -t ad le, és a pufferkondit cserélgetni úgy hogy más feszültségtűrésűt rakunk be.
35V-ost, 40-est, 50-est, 63V-osat..
Persze ez akkor lenne az igazi ha ugyanabból a típusú kondenzátorból tudnánk csereberélni. Nameg gondolom a nagyobb feszültségtűrésű kevésbé töltődik fel, szóval az is beleszólhat. De mégis, hátha ez sem mindegy.

van egy A class végfokom ami +-30V ról megy .oldalanként 6x10 000 UF os BC kondik voltak benne 63V osak. Most kivettem őket mert feleslegesnek tartottam a 63 V ot tettem helyette 40 V osokat. Semmi változás hangilag.

Miért töltődne fel kevésbé? Ugyan annyira töltődik, nem? Q=C*U

_________________
- Ajándékot hoztam neked, malájok fejedelme.
- Nem baj, csak szép legyen - felelte Nalaya király.

Szerintem inkább a kondi minőségétől függ . Amióta a kondikat is hamisitják, rááltam a BC k re amit biztos forrásból vásárolok.

A kevésbé feltöltődést a névleges feszültséghez képest gondolta.
Szerintem a kérdés lényege az lett volna, hogy változó fegyverzet távolsággal, változik-e ugyanazon gyártmányú kondi hangja?

Persze. Értem én. De akkor meg miért nem ezt írja?

_________________
- Ajándékot hoztam neked, malájok fejedelme.
- Nem baj, csak szép legyen - felelte Nalaya király.

Úgy értettem a kevésbé feltöltődést, hogy adott egy mondjuk egy kondenzátor ami 40V 10mF-os és azt én feltöltöm mondjuk 30V-al, akkor egy 63V-os 10mF -os kondenzátorba 30V-al nem tudok ugyanakkora töltést beletenni.
A 10mF gondolom én a 40 ill. a 63V -al való feltöltés esetén érvényes. Kisebb feszültséggel kisebb töltést tudok elérni.

Bocs, de amit leírtál az elemi ismeretek hiányára utal. A kapacitás az töltés tárolási képesség. Azt mutatja meg, hogy egységnyi feszültség mellett mennyi a kondenzátorban tárolt töltés.

A kondenzátorban tárolt töltés:
Q=C*U

Ebben az összefüggésben a C a kapacitás, U a kondnzátoron lévő feszültség, de sehol nem szerepel a kondenzátor feszültség tűrése.

Akkor ő leginkább a bejáratott és a bejáratatlan(abb) (rosszabb esetben rendesen meg sem formázott) elkó közti különbséget fogja hallani. Vagy nem fogja...

"Fogja vagy nem fogja, ez itt a kérdés." - írta egykoron Billy Shakespeare, a legendás brit hifista

Nem elképzelhetetlen, hogy lesz különbség, mert biztosan van konstrukciós különbség a nagyobb és kisebb feszültségtűrésű kondenzátorok felépítésében. A nagyobb feszültségű vastagabb szigetelést, és valószínűleg vastagabb kivezetéseket használ.
De hogy ez a hangra milyen hatással lehet???
Tény, hogy eddig egyetlen high end végfokban sem láttam indokolatlannak tűnő feszültségtűrésű kondikat.

Sajti

Persze, mert nem éri meg...
Amennyiben a katalógus adatokat nézzük, akkor - egy típuson belül - a nagyobb fesztűrésű kondiknak (ebben a fesztartományban <=100VDC) kisebb a veszteségi tényezőjük.
Ez mindenképpen hatással lehet a kapott hangminőségre, de ez az eltérés általában jóval kisebb mértékű, mint két különböző típusú kondi közti eltérés...
db

Semmi gond, tudom hogy rengeteg dolgot nem értek.

Szóval akkor adott 2 egyforma típusú kondenzátor ugyanakkora kapacitással, az egyik mondjuk 40V-os, a másik 63. Ha tehát ugyanakkora (mondjuk 35V) feszültséggel töltöm, akkor ugyanakkora töltést tárolnak. Q=C*U.
Tehát akkor a nagyobb feszültségtűrésűnek nemcsak a szigetelése vastagabb, hanem a fegyverzetei is ennek arányában nagyobbak.
Én azt hittem hogy csak a szigetelése vastagabb, aztán más ugyanaz.

Igen, az lett volna a kérdés (ha nem voltam érthető) hogy van e befolyása a Hangra hogy mennyivel van a pufferkondi feszültségtűrése a tápfeszültség fölött.

A nagyobb feszültségű kondenzátor ugyanakkora kapacitás mellett általaban fizikailag is nagyobb. Például magasabb, mert szélesebb fóliát hasznalnak a vastagabb szigetelés miatt,vagy nagyobb az átmérője a szigetelés illetve a több menet miatt.