Tápegységek és zajspektrumuk
Az egyenirányító diódahíd a pufferrel illetve a pi-szűrők által keltett elektromágneses interferencia (EMI) zaj jelentős mértékben felelős a különböző hang
elszíneződésekért és az alacsony szintű fátyolért.
Az egyenesen az egyenirányítóhoz csatlakoztatott első kondenzáor nagyon gyorsan feltöltődik. A kondenzátort egy rövid, de nagyon erős áramcsúcs „tölti fel”. (Lásd a 30. fejezetet az RCA Radiotron Designers Handbook, negyedik kiadás, 30.1. )
Ennek az rövid tüskének a szélességét az erősítő mindenkori áramfelvétele modulálja. Ha a pillanatnyi áramszükséglet nagy, a tüske szélesebb, kisebb áramnál keskenyebb. A jelenséget a frekvenciatartományban vizsgálva a szélesebb tüskében nagyobbak lesznek az alacsony frekvenciás komponensek aránya, míg a keskenyeeb tüskékben a magasabb frekvenciák dominálnak mindamellett hogy mindkét tüskéne spektrumában lesznek 100kHz vagy a fölötti frekvenciájú jelek a tápegység első puffer kondenzátorának induktivitásától. Pontosabban a trafó szekundere-egyenirányító-kondenzátor alkotta 'rádióadó' zajspektrumát modulálja a teljes erősítő áramfelvétele.
Ha a trafó, egyenirányító és a pi szűrő elemeit ( induktivitás, kommutáló eszközök, kondenzátorok ) rezgőkörként képzeljük el, akkor tisztább a kép. Ennek a miniatűr rádió adónak EMI spektruimát modulálja az erősítő áramfelvétele, a pillanatnyi árammal fordítottan arányosan.
Tisztán A osztályú áramköröknél az elméletileg állandó áramfelvétel ez nem annyira vészes, AB osztályú áramöröknél viszont kész katasztrófa. Az AB osztályú erősítők áramfelvétele nagyon változó, különösen a tranzisztorosoké, amelyek üresjáratban alig pár wattot fogyasztanak. Ez azt jelenti,hogy a tápegység (ami a rádiófrekvenciás zavart kelti ) zajspektruma a zenével együtt változik.
A fojtótekercset tartalmazó PI szűrők előnyösebbek, hiszen az egyenirányítón átfolyó áramimpulzus sokkal szélesebb és nem befolyásolja lényegesen a terhelés pillanatnyi áramigénye. Ebből az is látszik, hogy okosan járnak el azok, akik az egyenirányító-kondenzátor (a létező legrosszabb megoldás ) felépítésű tápegységet a fűtés illetve tranzisztoros erősítők számára egy beépített soros ellenállással lassítják nem bízva azt a az első kondenzátor megjósolhatatlan ESR értékére valamint a szórt és parazita elemekre. Valószínűleg ez lehet az oka, hogy fólia kondenzátorok hozzáadásával rosszabbá válik az ilyen tápegység. A fólia kondenzátor csökkenti az ESR értékét, az áramimpulzus nagyobb lesz, nő az EMI kibocsátás.
Az belátható, hogy a miniatűr adónk nagyon érzékeny lesz a fizikai felépítésre. Kósza szórt és parazita R, C elemek a trafóban, kóbor L és R tagok az első kondenzátorban... Az egyenirányítók lassítása ferrit gyöngyökkel sajnos nem járható, mert az áramok csúcsértéke nagyon nagy, könnyen telítésbe viszik a ferritet.
Kis értékű huzal ellenállások, tekerccsé formált hozzávzetések használata a legjobb módja az RF csökkentésének közvetlenül azok forrásánál. Nem sok esély van rá, hogy egy huzal ellenállás, vagy egy légmagos tekercs telítődjön.
A trafó a híd és az első ellenállás közti távolság határozza meg a zajforrás antenna hurokterületét, az impulzus csúcsértéke pedig azt az energiát amit ez az antenna kisugároz. Olyan egyszerű dolgok, mint a vezetékek sodrása akár 20dB-vel is csökkentheti a kisugárzott teljesítményt. A zajcsökkentés megköveteli a kapcsolási zajok csillapítását azok forrásánál - minden gyorsan kapcsoló áramkörnél -, valamint RF stílusú árnyékolási technikák használatát.
A mainstream AES-iskola mérnökei gyakran gúnyolódtak az 'audiofil' tápkábeleken, de a félvezetős egyenirányítók EMI kibocsátása nem vicc. Nehéz beazonosítani a forrását egy analóg oszilloszkópon csak kissé vastagabbnak tűnik a fénysugár, szélessávú spektrumanalizátor szükséges a kapcsoló eszközök által létrehozott zajspektrum megjelenítéséhez. A speciális tápkábelek legnagyobb haszna, ha részben elcsatolják a szennyező tápegységeket a többi félvezetős berendezéstől és CD játszótól.
Fölmerül a kérdés, hogy egyáltalán miért használjuk ezeket a zavarforrásokat? A széles sávú zaj minden irányba sugárzódik. Eljut a nyomtatott áramköri lapokhoz, a készülékház minden sarkába és kijut a tápkábelen.
Ha a készülékben valahol részben szűrt digitális jelekkel akad össze - ami gyakorlatilag elkerülhetetlen - a táp zaja keresztmodulálódik a digitális zajokkal és fordítva amint az első nem lináris elemre kerül. Mennyire lineáris a legtöbb műveleti erősítő 1MHz-en? Nem igazán. Ez már a video erősítők territóriuma, nem hangfrekvencia.
Amikor transzformátor, félvezető egyenirányító és puffer van az áramkörben fellépnek a zajok. A HEXFRED, a Shottky diódák,snubber tagok valamit segítenek, de a gondok fő forrása a rendkívül gyors, nagy töltőáram továbbra is megmarad, és a helyzet tovább rontja az AB osztályú működés. ( Hiba lenne azt hinni, hogy az előerősítők mentesek ettől a gondtól. Nagyon kevés műveleti erősítő A osztályú. A többségük AB osztályú és nem kevés kvázi komplementer végfokkal készül ). Induktivitások, helyi árnyékoló burkolatok és más RF árnyékoló technikák alkamazása évek óta esedékes lenne az audió berendezésekben. Az egyetlen igazi oka, hogy nem történt meg, hogy kevés audióval foglalkozó mérnök (és még kevesebb digitális technikával foglalkozó ) ismeri az RF technológiát, beleértve a szélessávú spektrumanalizátorok rutinszerű használatát az áramkörök nem kívánt sugárzásainak földerítésére.
forrás:
http://nutshellhifi.com/library/FindingCG.html
Belépés
Regisztráció
GyIK
A topic célja: ötlet gyűjtés, kezdőknek jó tanácsok összefoglalása, tapasztalat megosztás, figyelem felhívás műszaki megoldásokra, guruk távoltartása ( guru: elméletileg mindent tud, de a gyanta illatát nem ismeri) 
No meg megint egyfajta ARC kapcsolást akarok építeni meglévő EA057 dobozba, meglévő vasmagok áttekerésével, de a hely miatt egyszerűbb táppal. Ehhez viszont kollektív ész szükségeltetik.
Ráadásul az analóg tápok alacsonyabb frekvenciatartományba eső zavarjelei nehezebben szűrhetők ki, mint a magasabb frekvenciásak.
