...Jutott eszembe, hogy a táp kondenzátorok jósága számszerűsíthető lenne-e oly módon, hogy pl. 50-100mA terhelést rákapcsolgatnék a tápra olyan 10 kHz-el?

Csinált valaki ilyesféle összehasonlító elemzést? Természetesen oszcilloszkópon nézelődve.
Vagy gyorsan védessem le az eljárást...

Szerintem felesleges. Inkább az lesz a gond, hogy a nagy elkót meg tudjad hajtani 10kHz-el! Általában a mérőműszerek többsége itt már el is vérzik, mert kevés műszer tudja ezt megoldani nagy kapacitív terheléssel.

A jó műszerek ezt alapból tudják (D, Q, Cs,. Cp, R, Rp, G, Ls, Lp, Z, Y -t egy jó műszer mind kiméri különböző frekin, amplitúdón és Vbias-on).

Amit appme javasol az nem kondenzátort "hajt", hanem egy megépített tápegységben a kondenzátor hatásos viselkedését adott áramfogyasztó terhelés 10kHz-es (négyszöges áram) kapcsolgatására adott válasz. Abban a "mérésben" erősen megjelenik a kondenzátor mögötti trafó, egyenirányító, megjelenik a terhelés impulzus viselkedése, a végeredményből nehéz kihámozni a kondenzátor tulajdonságát. Mindamellett egy adott mérőáramkörben összehasonlításra, közel azonos kapacitásokra jó lehet(?) ez a procedúra.

Amit appme javasol az nem kondenzátort "hajt", hanem egy megépített tápegységben a kondenzátor hatásos viselkedését adott áramfogyasztó terhelés 10kHz-es (négyszöges áram) kapcsolgatására adott válasz. Abban a "mérésben" erősen megjelenik a kondenzátor mögötti trafó, egyenirányító, megjelenik a terhelés impulzus viselkedése, a végeredményből nehéz kihámozni a kondenzátor tulajdonságát. Mindamellett egy adott mérőáramkörben összehasonlításra, közel azonos kapacitásokra jó lehet(?) ez a procedúra.

Rég rossz lenne, ha így viselkedne.

Nézzük azt az esetet, amikor egy közös tápkondin osztozik a két erősítőfél. A tápegységet tekintsük ideálisnak abból a szempontból, hogy terhelés változásra "nem leng", azaz nem változik a kimenő feszültsége.

A tápkondi AC szempontból (a frekvencia függvényében változó, de ettől most szintén eltekinthetünk) egy kis impedanciával jellemezhető, ezt tekintsük az egyszerűség kedvéért most ohmikusnak (ESR).

Tehát azt mondhatjuk, hogy a közös utolsó tápkondin osztozó erősítőfelek AC szempontból egy igen kicsi ellenálláson "találkoznak". Az általuk végzett áram változás ezen a kis ellenálláson jelenik meg feszültségváltozásként. Legyen a tápkondi egy igen közepes darab, 100mOhm ESR értékkel.

Tételezzük fel, hogy az egyik erősítőfél maximális áram swinget (200mA pp) generál a tápvezetéken, míg a másik "hallgat".

A tápkondi ESR ellenállásán 0.2A*0.1Ohm=0.02V pp feszültség "esik".

A leginkább érintett SE erősítőknek is van legalább 30dB tápelnyomása (PSRR).

20mVpp 30dB-el elnyomva kb. 0.6mVpp-t, kicsivel több, mint 0.2mV RMS feszültséget jelent a kimeneten.
Na, erre szokták mondani, hogy hangya .... a pattanás.

Ennél nagyságrendekkel nagyobb gondot okozna a táp "lengéséből" adódó áthallás....ha az a tápkondin átlagos zenével hallgatva nem (szinte tökéletesen) azonos módusban történne.

A "szinte tökéletes" persze azt jelenti, hogy mérhetően (de időpillanatonként magnitúdóban szinte azonos) eltérő fázisú jelek is jelen vannak, emiatt alakul ki a "térérzet".

Szerintem ezt nem gondoltad komolyan. Az ESR -t csak váltakozóáramra specifikálják, mivel csak így lehet mérni. Tehát belemérik a fegyverzet és a hozzávezetések reaktanciáját is.

A Rubicon BG kondik gyártása leállt 2006-2007 tájékán, valami gyártási és a Rubicon-Jelmax közötti licenc probléma miatt. Annak idején olvastam, kínálták eladásra a gyártási licencet és vagy technológiát, de nem akaródzott egy kondigyártónak sem megvenni azt. Érdekes módon még a kínai koppintok sem tülekedtek. Aztán az AN, aki talán legnagyobb gyártói megrendelője lehetett a BG kondiknak, még most sem mer-tud belekezdeni az igazi szenes kondik gyártásába (gyártatásába), helyette kínál piszok drágán BG helyettesítő kondikat, ez több mint érdekes.

Egy konditípust szeretnék befeketíteni - mert már elég sok problémám volt vele, de mindig megjárom jóhiszeműségemmel.
A gyártó neve, mely elképesztő kondikat gyárt: CapXon - és az alu elkóiról van szó.
Sajnos egyre több helyen találkozom ezekkel.
Régebben, mivel rengeteghez jutottam hozzá, és a fiókomban is volt egy jópár, azt gondoltam, hogy csak bizonyos gyártási szériák (hetűek) a problémásak egy-egy típusból, mert ki lehetett mutatni, hogy egyes gyártások sokkal nagyobb valószínűséggel puffadt fel illetve száradt ki (sokszor csak úgy magában a dobozban, vagyis használat nélkül!). De sajnos, a többiek sem úszták meg, idővel szinte mindenik sokkal hamarabb megy tönkre, mint azt a katalógusadatok megadják.
(ma pl. az asztali gépem tápjából kellett kicserélnem őket, előtte meg plazma TVk tápjából, még előtte meg ismerősöm házimozijának tápjából, stb.).
Tehát ha ilyen kondit láttok valahol, azonnal irtsátok ki (még akkor is ha ellenségeteké a készülék, de a döntés, illetve a jobbítási vágy a ti kezetekben...).
További jó zenehallgatást!

.....
Hallottatok már a tervezett elavulás nevű dologról? Konkrétan tudok olyan esetről, ahol biztosra akart menni a gyártó, és szoftveresen is garantálta, hogy a garancia lejárta után mindenképpen vegyél új TV-t.

Miért lett vége a történetnek?

Mennyire lehet jó :

http://fdh.hu/products/735575

???

Árketagóriájában elég jó lehet, de ez akkor is csak egy átlagos, minőségi kondi... Bár attól függ, mibe akarod használni, akkutöltőbe már high-end!
A hangban jobbak sajnos néhány ezer forintnál kezdődnek (RIFA, Mundorf, ELNA, Nichicon, stb... - nem minőségi sorrend).
db

...erre pont KD cáfolt rá a tizenforintos YAGEO elkókkal

Többen ajánlották a Jensen kondikat, de nekem a Nippon legalább annyira szimpatikus.
Érveket, ellenérveket várok.

A Clarity Cap-ra nagyon kíváncsi vagyok.