audiodiyers.hu

Én azért elgondolkodnék rajta, hogy a Magnepan miért ilyet gyárt. Ráadásul ő filléres gumimágnest használ, ami eleve nem erős.
Az impadenciát szerintem nem befolyásolja az, hogy a vezetőt hogy éri a mágneses tér. A PP szerintem csak 3dB-el érzékenyebb. Ez az egy előnye lehet, de hátránya a hallgatási pozíció felé is 40-50%-ban lezárt sugárzó felület. Mi a barátom gyári Magneplanárját megmértük hátúlról is, és azt tapasztaltuk, hogy nagyon taréjos az átvitel. Előlről sokkal símább az átvitel.

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

Végig olvastam a topikot.
Nagyon tetszik.
Szoktam Magneplanárt javítani, de többnyire inkább tuningolni. Amit nem értek: Nem egyszerűbb dróttal csinálni a vezetést, mint alufóliával szenvedni ?
Néhány kép itt: hangszoros.hupont.hu
Egy valamikor tuningoltatott MG1-es van nálam eladó. A gazdiját meglepte _engem is_, hogy a friss szerzeménye a 3.3R alig szól jobban, pedig többszöröse árban. Na majd kap egy tuningot.

Üdv Hangszórós!
Feszítve van gyárilag a drót,vagy csak lazán és milyen ragasztóval lehet iszonyat jól felragasztani a fóliára?Én Doltex-t próbáltam,de nem jött be.

Mindenkinek:

Gondolkodtam a vezetők anyagán,illetve formáján és valami szöget ütött a fejembe.
A pp-nél ugye elég széles sávban hat a Lorentz erő közel merőlegesen a membránsíkra,ami miatt érdemes lapos vezetőt használni a jó kihasználtság érdekében.
Az egyoldalas mágnesű megoldásnál viszont a mágnesközökben csak középen,meghatározott távolságra van ez az egyetlen pont.Namost innentől kezdve(ha igaz az,hogy csak a merőleges irányvektorokból nyerhető számottevő kitérítő erő) a lapos,széles vezető inkább hátrány,mint előny.Ezen a ponton akkor érdemesebb a drótos megoldást választani,mert a kör keresztmetszet miatt(persze a két vezetőgeometria egyforma keresztmetszetét szem előtt tartva)jobban kihasználja azon a kis ponton lévő erőhatást.A széles,lapos vezetönek csak egy részéről mondható el ugyanez,ráadásul,ott ahol nem hat rá erő,csak meddő tömeget képez.

Mi a véleményetek?

Ennyire nem mászok bele az elméletbe. Abból indulok ki hogy a primitív ágytesztes módszeremmel meghallgatva a gömbölyű drót jobban szól, mint a gyári lapos drót. Mondanám parasztvakítás a fazondrótos tekercselés. Több a hátránya a helykihasználás ellenére, mint előnye.

Egy régi ügyfelem önállósította magát. Most birkózik egy javítással. Vett gyári ragasztót a Magneplanártól. Nincs vele megelégedve. Én se voltam a gyáriiaktól odáig. ( Az a zöldes szinü ). Valami ragasztó sprayyel próbálkozik most. A gyári tipus hiba, hogy a végei felválnak arra egy lengyel ragasztó bevált, és összefér azzal a zöldes ragaccsal.
Nincs feszítve, egyszerűen rá van rakva ragasztva.
Majd ha meglelem, rakok még több képet a hangszoros.hupont.hu-ra

Ennyire nem mászok bele az elméletbe. Abból indulok ki hogy a primitív ágytesztes módszeremmel meghallgatva a gömbölyű drót jobban szól, mint a gyári lapos drót. Mondanám parasztvakítás a fazondrótos tekercselés. Több a hátránya a helykihasználás ellenére, mint előnye.[/quote]

Miben volt jobb a sima drótos vezető?-gondolnék itt az érzékenységre,aztán hogy magasabbra ment esetleg,vagy jobban vágott a felső frekvenciákon?Esetleg "érthetőbben" szólt,meg ilyenek.
Köszönöm!

Miben volt jobb a sima drótos vezető?-gondolnék itt az érzékenységre,aztán hogy magasabbra ment esetleg,vagy jobban vágott a felső frekvenciákon?Esetleg "érthetőbben" szólt,meg ilyenek.
Köszönöm![/quote]
A "jobban szól" nem paraméterekről szól. Fogsz egy drótot, kondit egyebbet közbeiktatod a meglévő rendszerbe. Mennyit ront a jelenlét érzéseden, mennyit lop el a zene lelkéből. Mérhetetlen kis különbséget meg lehet hallani
A francba. Az első küldésem eltűnt. A második is ,de ezt óvatosságból elmentettem, nehogy harmadszorra keljen írni .Na ezt mára feladom, mert unalmas a "Frissitse a weboldalt késöbb"
Újrainditással gyöztem

Már az első planárom építésekor azt tapasztaltam,hogy a legapróbb beavatkozás(elektromos váltogatás,egyéb mechanikus bizerálás)is sokkal jobban észlelhető változásokkal járt,mint a mozgótekercses hangszóróknál.
A vezetőcsík vs. drót csatát eddig még nem vívtam meg,de egyre inkább szükségesnek érzem.
Van egy olyan érzésem,hogy a drótos verzió talán kevésbbé visítozhat,ezért kevésbbé kell vágni.Az öntapadó alu vagy réz megítélésem szerint könnyebben kezelhető(persze csak miután eljutott az ember odáig,hogy méretre szabta-na ez a szívás),egyszerűen csak fel kell rakni a helyére.
A drótokat viszont elég macerás felragasztani úgy,hogy az jó,strapabíró legyen és a kellő helyre kerüljön.Sablon nélkül nem tudok elképzelni kielégítő eredményt,ráadásul ha nem akarjuk összemaszatolni a membránt,jó ha előtte kimaszkoljuk ott,ahová nem akarjuk,hogy ragasztó kerüljön.
Szóval összességében egyik se egyszerű,megérne egy "vitát" a téma.

Állítólag ilyen a nagy MGP pp közép:

Valaki itt írta, hogy a ragasztó az egész felületen, pozítiv. Osztom a véleményét. Ha belegondolsz a vezető mekkora felületen van felragasztva, nem kell olyan bika erős ragasztó, inkább az egyébb tulajdonságai a mérvadóbak. A mozgótekercses hangszóróknál is eszméletlenül lehet hallani a katatást, matatást. Ágyteszten. Aztán ha a látásmódot a hangfalba is továbbviszed , akkor sütemény az eredmény. Honlapomon valamelyik könyvtárba annál a %-os púdernál írók róla. A gond csak az, hogy dolgozni kell a %okért, az meg ingyen nem megy.

Nakamisi! A rezet amit mondtam, azt nem kell vágni. 4mm széles öntapadós. A magneplan az egész membránt lefújja 3M super77 ragasztóval. A korábban feltett képen látszik. A drótot sablonba tekeri fel, 2-őt párhuzamosan. Az egyik drót a a légrés eggyik szélén fut, a másik a másikon. Naggyából. A technika nem a legjobb. A panel két rövidebb szélén látszik az utólagos ragasztás. Azaz az egyenes szakaszok megragadása után kézzel, külön ragasztóval rögzítik a visszafordulásokat. No meg ilyenkor javítják azokat az egyéb hejeket, ahol a sablonban nem ragadt meg a drót. Szépen látszik, hogy nagy ecset vonásokkal maszatoltak. Le is válik általában ez a drót. Ez a rákfene. Én házilag meg sem próbálkoznék vele, mert amennyiért sablont csinálnék, meg a hanxórót, annyiért lehetne gyárit is venni. Ámbátor a gyárinál helyből jobbat lehet jészíteni. A gyárnak termelékenynek, és olcsón termelőnek kell lenni. Drágán nem árulhat. Amerókában ez a hangfal nem kimondottan drága. Persze az EU-ban igen. (vám, hajó,stb.) Az olcsóság miatt használ gumimágnest, meg drótot. De ezen két anyaggal gyorsan is tud gyártani, mivel nem kell fóliával sz@r@kodnia, ráadásul az drágább is. Mivel a tulaj a 3M-nél dolgozott, megvan oda is a jó kapcsolat, ráadásul ott van a szomszéd utcában, így a ragasztó olcsó, és fújják mint állat. (lehet, hogy ÁFA nélkül kapják )
Valaki említett valami ződet a hangfalon. az nem ragacs, hanem korrózió. A drótnak a réztartalma korrodál, s az a zöld. Ha megjelenik, az már baj. Végezetül itt egy mérésem, a múltkor javított MGW1 hanxóróról, csak azért, hogy lássátok, mit követnek el Amerikában. Mi ennél sokkal jobbat tudunk. Az is igaz, viszont ebben nincs hangváltó. Az én közepemet ez ihlette, és szerintem jobb is lett. Mármint az enyém. Nem beszélve arról, hogy sokkal érzékenyebb is. kb. 6-dB-el.

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

Annyira azért nem vagyok amatör, hogy ne ismerjem fel a korróziót. - a folia ragasztása körben, több évjárat, több modelen- Én olyannal nem találkoztam. A magas drótjának elporladása problémásabb. Igazad van, mert eléggé, trehányak, spórolósak. Ezzel együtt jól szólnak a cucosaik, piszkálás nélkül is. Ha nem így lenne, elsorvadt volna a termék. Inkább a dipól jelleg, az elhelyezhetőség a terjedés gátja.

Dys-cus felé:
Ez a mérés tényleg gáz!Mintha a sajátomat látnám!
Elgondolkodtam a rezes felvetéseden,hogy jó lehet e mélynek.Szerintem igen.
Megnéztem a réz és az alu adatait.Ha abból indulok ki,hogy a nagyobb egységnyi vezetőtömeg nagyobb érzékenységet hoz-persze egyre inkább vágva a magas frekvenciákat-,mindenkép a réz a nyerő.Ráadásul egyéb tulajdonságai alapján is jobb(rugalmassági és nyírási modulus,hővezetési tényező,fajlagos ellenállás...)
A kisebb fajlagos ellenállása miatt keskenyebb csík kell ugyanazon hosszon,a keskenyebb csikkal pedig kevesebb a meddő tömeg(a fentebb említett vektorális okok!)Teljesítmény és hővezetés szempontjából ugyanazt tudja kisebb keresztmetszettel,mint az alu,ráadásul rugalmasabb is.
A korrózió meoldható valamilyen anyaggal biztosan.
Nem utolsó szempont a sokkal jobb forraszthatóság sem,és egyebek.
Szóval szerintem van létjogosultsága mélypanelnél!

A korróziónak kell vagy 10-15 év, meg nedvesség, meg Budapesti belvárosi levegő. Legrosszabb esetben 8u-os fóliával dolgozol, s lefujod akril lakkal jó vékonyan. Elővettem a rézfóliámat. 1140Ft/33m tavaly ősszel. 4,37mm széles,, 0,025mm vastag, és extra vékony (természetes bőrhöz hasonló ) acryl ragasztóval van ellátva. Öntapadós. Úgy ragad mint férfi a nőhöz. Szépen lehet vele dolgozni, s szerintem a magasvágás is megoldható vele mechanikusan, nem kell bazi nagy tekercsekkel operálni, amit az erősítők nem igazán szívlelnek.

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

Egy olyan "gombolyagnak" a 33méternek mérted az ellenállását ?

Hangszórós: Nem. De tiszta réz.

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

Nem nyertem, csináld magad van. Próbáljam kiszámolni ?

Próbáld.

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

Egyébként így néz ki az enyém. Ma már hanxóróselyem is takarja.

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

És így néz ki, mikor zenéthallgatok rajta.

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

PP vs. egyoldalas planár témában:

150x10x10-es Y35-ön ferritből építettem már egyoldalas és PP plarát is. Az egyoldalasnál 3mm volt a membrántávolság, és 6mm-re voltak a mágnesek egymástól.

Míg PP esetben a mágnesek 10mm-re voltak egymástól, minden irányban, tehát +-5mm a max. kitérés.

Elég jól látszik, hogy míg az egyoldalas mágneskörnél a kitérés függvényében akár +50 -40%-al is változhat a térerősség, addig ez a PP planár esetében 5-10% marad. Az egyoldalas mágneskör nyitottsága ebben az esetben kb 15%, míg PP esetben 50%. Dys-cus, remélem meggyőzött

Ez utóbbit nem igazán értem, hiszen az egyoldalas esetében a hallgató felé 100% a nyitottság.

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

Drót vs. fólia:
Azért alkalmazunk fóliát, hogy a meghajtóerő, és a terhelés a membrán kvázi azonos pontjain keletkezzen, ne legyen a membrán hajlításra igénybevéve, ezért alkalmazhatunk vékony fóliát membránnak. Ha szimplán csak drótot alkalmazunk, akkor nem ott keletkezik a terhelés (levegő és a membrántömeg mozgatása) mint a meghajtóerő (drót), hajlításra van igénybevéve a membrán (mint a hagyoményos dinamikus hsz.-ek esetén) ekkor kell ragasztóval egész felületen merevíteni a membránt.

Na igen, csak a fólia semmit nem csillapít azon a hullámfronton, amit az egyoldalas mágnesköre közvetlenül reflektál.

Egyébként én már letettem másik panel építéséről. Inkább ribbonba gondolkodok. Ott könnyen állítható az érzékenység, s hátulról sincs semmi. Ha majd anyagilag úgy állok, akkor NEO-val próbálok készíteni eggy ribbont, ami lemegy 400-500Hz-ig, alatta meg valami dipól bassz. Érzékenység nem igazán zavar, mert az ARC koppincsom zenei teljesítménye 70W. Ez bőven kihajt egy 88-90 dB-es rencert.
A PP biztosan nagyot tud, de amitől félnék az az, hogy nem igazán láttam még szép freki átvitelt a planároknál. A gyári Magneplanárok átvitele mélyben valami borzalom. A tiednek nem emléxem, hogy volt-e mérése. Azt hiszem nem is hallottam még. Pedig az ARC-vel biztos nagyot szólna.

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

Biztos nem szabadtérben mérték. A planár basszusa tényleg szobaérzékenyebb, amikor megépítettem az első szobaelrendezéssel sweep-el fülre 70Hz alatt meghalt, ami 1,5m^2 összfelület esetén elég ciki. Azóta már pár bála kőzetgyapot, és tologatás után már egészen korrekt....
A baj csak annyi vele, hogy pár hónap együttélés után annyira rááll az ember füle a PP panel torzítatlan mélyére, hogy élvezhetetlen lesz bármilyen reflex vagy zárt hagyományos doboz.

Szóval a számítás a Ribbon/Planár érzékenységéről.

Gyakorlatilag azt számoljuk ki, hogy 1W elektromos teljesítmény hatására, mekkora Lorentz erő keletkezik. És feltételezzük, hogy ez a Lorentz erő kizárólag a levegő "mozgatására" fordítódik, és így meg tudjuk határozni, hogy mekkora lesz a rendszer hatásfoka kb. Tehát többek között elhanyagoljuk a membrántömeget!!, a fólia kitéréséből fakadó veszteségek (perem, fólianyúlás), a membrán nem dugattyúszerűen mozog, stb, stb... Tehát csak egy tájékoztató érték, és segít, hogy egyes változtatások milyen hatással vannak az érzékenységre.

Szóval Palkó geometriájára számolva (44x22.5x12mm-es Ceramic 8 mágnes): Legyen mondjuk a 10mm légrés (+-5mm max. membránkitérés) és 12.5mm mágnestávolság.

26db mágnes oszloponként (függőlegesenen) (44+1)x26=1170mm, 7db mágnes soronként (vízszintesen) 7x22.5mm+6x12.5mm=232.5mm peremekkel kiadja kb. azt a felületet amire Palkó gondolt.

Tehát van 6db 1170mm hosszú légrésünk, ilyen térerősséggel:

Legyen mondjuk 4R a megcélzott impedancia. Az alkalmazott fólia legyen mondjuk 50u (hőtechnikai alufólia).

Légrésenként 4db sorbakötött 4mm széles szallag esetén:

0,029 (R x mm^2/m) x 4 x 6 x 1170mm / (4 mm x 30 um)= 4,0 R
alu fajl. ellenállása a vezető hossza a vezető keresztmetszete


Tehát összesen 4 x 6 x 1170 mm= 28,08 m a vezető hossza.

A B ábra alapján a szallagoknál 180mT a légrésindukció átlagosan.

Mégis csak pdf. lett belőle mert lehetetlen beírni ide a képleteket, bocsi. Remélem hasznos, ez a kis számítás.

Köszi! Majd összevetem az enyémmel, annak ugyanis kb ismerem (viszonyított alapon) a hangnyomását.

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

Ez jó lenne!

Na ezt én se értem!Mit csinál az a hullámfront,hogy csökken a nyitottság?Kioltás,vagy mifene?

Értem én,hogy a membrán mögött lévő mágnes felülete reflektál,nemkívánatos kiemeléseket,vagy épp kioltásokat okozhat és okoz is bizonyos frekvenciákon,de mi köze ennek a nyitottsághoz?
Az éppen kioltott frekvenciáknál ez úgy fogható fel,mintha lenne előtte valami?-mert ebben az esetben látok csak magyarázatot a dologra.

Érdekes téma ez a nyitottság kérdése, hogy hány százalékát takarja a membránfelületnek a mágnes, vagy éppen a lemez...
Mikor tervezgettem a planárom, és nézegettem utána a dolgoknak, az jött le, hogy a gyáriaknál, ahol csak hátul van a mágnes, kb. ugyanakkora a mágnesek közötti távolság, mint a mágnes szélessége.
Mivel én push-pull-t csináltam, a minél kevesebb takarás (és mágnesfelhasználás) érdekében ezt a távolságot megdupláztam (1 cm széles a mágnes, tehát 2 cm a rés köztük) hasra ütve, mert belegondolva, a szemben lévő mágnesek totál máshogy alakítják a mágneses mezőt, és meg is növelik az erejét...
Ki kellene deríteni egy olyan arányt, amely a legkevesebb (és pláne jóval kisebb, olcsóbb, hiszen a gyáriak f*s kis gumimágnesekkel is szólnak...) mágnessel a legjobb mezőt nyújtja, hiszen ha túl közel rakod egymáshoz a mágneseket, akkor egymás mellett, a nem használt térrészben is nagy térerősség lesz, ami pazarlás.
Arról nem is beszélve, hogy baromi drága a feleslegesen sok mágnes, meg nem is tudod könnyedén összeszerelni az első-hátsó panelt egymáshoz a tekintélyes taszítóerők miatt.
Újra elő kell már nekem is túrni a FEMM kezelését, még meg van, de jó régen használtam...

Misi,

Gondold el, hátrafele pontosan ugyanakkora hangnyomást hoz létre a membrán mint előrefele. Szinte majdnem közvetlenül a mágnesre és a perforált lemezre dolgozik. A fólia ezt a visszavert hullámot, nem csillapitja érdemben, ez benne van a planár hangjában! Igy szerintem közvetlen az összefüggés a nyitottság, és az elszinezettség között, egyoldalas planárnál is, hiába 100% a nyitottság a hallgató fele. Valami olyami, mint a dómok esetében, ott is benne van összes hangjában az, hogy közvetlenül a pólusvasra dolgoznak hátrafele.

A push pull planár ilyen szempontból kicsit más, hiszen a hátsó mágneskörről visszaverődött hullámfront egy részét újra visszaveri az első mágneskör. De kétségtelen, hogy mindkettő hatalmas kompromisszum a ribbonhoz képest.

Ha megnézitek a Magnepan MG 20.1 közepének mágneskörét ami 1-2 oldaldallal ezelett lett berakva, azért annak legalább 5% a nyitottsága. Szóval az 50% és az 5% nem egy kaliber.

Szomi! Mi az a Lw=120dB a képletben?
Az Lp-t mikor számolod, akkor a zárójelen belül a szémlálóban lévő P az milyen P. Ha 1W-nak veszem,akkor pont a duplája jön ki: 26dB. Szóval valami nem világos.

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

Az 1W/m^2 hangintenzitás megfelel 20Pa effektív légnyomásnak, és 120dB hangnyomásnak, ez a viszonyítási skála alapja elvileg.

Abban a képletben "kis" p szerepel, ami a Lorentz erő és a membránfelület hányadosa.

Köszi, mostmár világos.

_________________
Bocsánat, hogy hozzá szóltam. Mea Culpa!

Kis számolási segédlet membránokhoz..
http://solidmechanics.org/text/Chapter1 ... er10_7.htm

Nem mindig:

Egy kicsit variálok.16-os mágnestáv 2x8 mm a membrántól.
igaz nem lesz "annyira"érzékeny cserébe mélyebbre megy:)
olyan 0,14 militesla átlagban.sokkal nagyobb relatív nyitottság.
Azt kéne lemodellezni hogy lesz ahol megszűnik a fluxus az anyagban az mennyire gáz?
Rézzel fogom megcsinálni.
Mit gondoltok a nyitottság miatt akár szélesebb sávot is lehetne rátenni mondjuk 2k-ig?

Milyen széles lesz a paneled?
Az ilyen nagy kitérést már lehet, hogy szilárdabb membránnal, rugalmas felfüggesztéssel kellene megoldani...

30 mikronos jóféle német mylar fólia.
30 egynéhány centis széles 120 cm magas.
nem hiszem hogy kéne más szélet csinálni nagyon strapabíró anyag.

Ha modellezem a dolgokat a c8 pp-ben arányosan egyformán növelve a távot akkor ugyanúgy arányosan homogén szinte a fluxus mindenütt .

Szomi és Palkó!

A relatív nyitottság kérdése valóban fontos a planároknál.
Minden igaz,ami eddig elhangzott,de:
-továbbra is azt gondolom,hogy a nyitottság kérdése nem azonos a reflektáló felületek kérdésével,legalábbis az egyoldalon elhelyezett mágneskör esetében.Ha van egy sugárzó felület,ami akadálytalanul sugároz felém a teljes felületen,az 100%-ban nyitott,teljesen mindegy mi van a háta mögött.Maximum frekvenciatorzításokkal a reflexiók miatt.

A pp esetében ez nyílván más.Nem árt azonban elgondolkodni ennek a megoldásnak az előnyein sem a hátrányokkal párhuzamosan.A meghatározott arányú zártság előny lehet a térleképzés szempontjából.Mivel az átlépő hanghullámok a lyukak után közvetlenül eloszlanak a térben,megszűnik az irányítottság,ami igen jellemző a sík felületű membránokra(a Rogers cég is ezt az elvet alkalmazta legendává vált 3 utas studió monitorjánál a mély és a közép hangszórónál.Igaz,dinamikus változatban).
Továbbá csillapíthatóak a reflexiók különböző felületkezelésekkel(spéci bevonatok,stb).
Az viszont kétségtelen,hogy az igazán megnyugtató megoldást a ribbon jelenti.