audiodiyers.hu

Tegnap késő estébe nyúló hallgatózás kerekedett ebből az utóbbi módosításból. Ez így elég jónak tűnik, nincs az a középtartománybeli domborítás, felmelegedés, felül diszkrét lekerekítés, amelyet az akusztikus zenék jól tolerálnak, máshol viszont nem előnyös.
A térérzet is javult, most már "mindenhonnan" jönnek a hangok, egységében kínálja fel a produkciót: annak ellenére, hogy botrányosan extrém felbontást/valószerűséget mutat be néhol, de ezek nem vonják el a figyelmet, a teljes egész magától értetődő szerves részei.
Most már az elektronikus döngetők is hozzák azt amit kell: a már ijesztő dinamikai lépcsőket nem öli meg az a kedves melegség.

Az eredeti cél ez lehetett a Toppingnál: egy végletekig kultúrált, barátságos, mindenki által jól tolerálható hangkép, amelynek rendkívüli kifinomultsága, emellett gyilkos dinamikája mindenhol sikerre számíthat.

Játszottam kicsit a már linkelt szűrő szimulátorral:
1. az AK4497 gyári adatlapon megadott alkatrészekkel:


2. ha a Topping D70-ben ragaszkodom a gyárilag beépített 47nF kondihoz, egyforma - pl. 1-1kOhm - R3 és R4-et szeretnék, valamint az Bessel jellegű szűrést, akkor a többi ellenállás és a C1 módosításával:


3. ha a gyári 47nF-hoz sem ragaszkodom, mzperx tanácsára picit növelem a bemeneti R1,R2 ellenállást, és szabványos kapacitás értékeket használok:

Ezek ideális opamp esetén igazak, esetleg érdemes Tinával is ránézni, abban bizonyára kijönne a nagyfrekis szivárgás is és könnyen megállapítható lenne az is, hogy mennyi plusz zajjal kell számolni...

Először a Tinában akartam megnézni, de mivel nem találtam benne a LME47920-t, így azzal a lendülettel hagytam is....nem is igazán érdekel ez a szűrős témakör, nem is akartam vele foglalkozni, meg nagyjából bizalmat is szavaztam ennek a cuccnak a megtervezettségének....no meg lusta is vagyok.
De most ugye már más a helyzet

Beimportáltam a LM4562-t, és megnéztem a gyári értékekkel, valamint még két verziót, az általad ajánlott 2x1K visszacsatolással, a frekvencia-, fázis-, valamint az Uki-nek megfelelő jel-zaj viszony tekintetében ( minden a gyári Fc=186 kHz és Bessel karakerisztikához közelítve ) :
1. gyári értékekkel:


2. a jelenlegi R1,R2=22Ohm és a C1=47nF megtartásával:


3. a már fentebb is kalkulált R1,R2=100Ohm-os verzió:

Ellenállásozom: kicseréltem az R14-R16 és R15-R17-t a javasolt 1kOhm-ra. Ide most Vishay MMA0204 0,1% , 15ppm lett volna terveztem, de elrontottam a rendelést, csak fele mennyiséget kaptam Ezeket beépítettem a R16 és R17 pozíciókba, az R16 és R17 helyre pedig előbányáztam a fiókból a daRcil projektben már egyszer félretett Welwyn WRM0204-t.
Most is megdöbbentő a hatása: hasonlóan az ott tapasztaltakhoz, a már lúdnesszes irányba eltolt egyensúlyt egyszerűen megfordítja: meleg, emberi, nyüzsgő, vibráló lendületes hangot produkál. ( és ez is 0,1%, 15ppm, pontosan olyan geometriájú MELF ellenállás )

Mivel az OPA-k itt +-11V-ról mennek, így akár a "versenygyőztes" AD8065 dupla verziója, az AD8066 is felmerülhetne - amennyiben OPA cserén gondolkodnék - pusztán a tápfesz szempontjából...
A fetes bemenet miatt itt más a bemeneti zajfeszültség és zajáramok értéke, aránya. A Tina szerint 10-15dB-vel rosszabb jel-zaj viszonyra lehet számítani, itt már az sem ront számottevően, ha jelentősen megnövelem a bemeneti ellenállásokat, a szűrőkarakterisztikát javítandó:

a szűrőellenállásait én 499R és 249R-re választanám, ezzel ráadásul megnyílik az út Wima FKP2 irányába is (feltéva, ha ragaszkadunk a furatszerelthez...)

Az AD8066-ra gondolsz?

Nem bántanám az LME49720-akat, a 499R-249R-1K-1K páros még nem indokolja a JFET bemenetet, simán passzol az LME-hez.

A LME49720-szal igazából nincs semmilyen problémám, a múltkori - erős túlzással - OPA tesztemből kimaradt valahogy, pedig volt ilyen is a fiókban...
Abból ítélve, ahogyan rögtön átjön az ellenállásos játék hangi hatása, ahogyan egyáltalán szól a cucc, azt gondolnám, hogy meglehetősen transzparens, érdemleges saját tónus/hangzás/hibák nélkül.

AZ LME49710-et összehasonlítottam egy viszonylag komplex MC-phono 2. fokozatában az LME49870-nel, igaz ebben a táp +/-16,5V volt, és a teteje sokkal tisztább, úgy hogy más nem sérült. Sajnos a szingli változat TI tisztigatás áldozata lett, de a dual verziója LME49860 túlélte. Ebben itt most nem cserélném ki, de egy új projektben érdemes egy próbát tenni vele, különösen, ha nagyobb tápra is szükség van.

Közben én is kedvet kaptam egy kis szűrő átalakításhoz. Leírnád, hogy miért úgy jön ki az azonos bemeneti impedancia a két bemeneten!

_________________
- Ajándékot hoztam neked, malájok fejedelme.
- Nem baj, csak szép legyen - felelte Nalaya király.

A 2 két bemenet ugyanakkora, de ellenütemű vezérlést kap. A felső ellenálláson a bemenő feszültség fele esik, az alsón viszont 1,5x, azaz 3x annyi... Ahhoz, hogy a bemenő áramok és impedanciák egyformák legyenek kell a 3x akkora ellenállás.

OK. Köszönöm. Így világos.
Közben rájöttem, hogy én múltkor elszámoltam magam. Én a csomoponti potenciálokra felírt törvénnyel számoltam, de elírhattam valamit. Ma újra számoltam és kijött, hogy a -Uin bemenettel soros ellenállás 2/3-a lesz az azon a bemeneten jelentkező bemeneti ellenállás. Így ha a nem invertáló bemeneten a bemeneti ellenállás az ellenállások összege, akkor az invertáló bemenetre ezek értékének a 3x-osa kell.

_________________
- Ajándékot hoztam neked, malájok fejedelme.
- Nem baj, csak szép legyen - felelte Nalaya király.

Eléggé leragadtam ennél az ellenálláskombinációnál.....pedig már összeírtam, és majdnem meg is rendeltem a legutóbbi, megnövelt bemeneti ellenállású alkatrészkészletet.
Viszont ez a Welwyn WRM0204-es verzió most nagyon eltaláltnak hallatszik. A gyári változatnál hiányolt említett, picit hiányolt teltség, most teljesen rendben van...sőt ( a dinamika most is tökéletes ), benne van a "dög", emellett levegősebb, tisztább is....ráadásul abszolút kiegyenlítettnek hat.

Csak betáraztam ebből az LME49860-ból, elvileg ki tudom próbálni ( de éppenséggel az AD8066-ot is )
Ugyancsak itt van - az általad ajánlott 249R és 499R- bemeneti ellenállásokhoz legközelebb eső 220R és 430R Vishay Beyschlag MMA02040-ből ( ± 15ppm/°C ), valamint a passzoló 4.7nF/63V Wima FKP2 és 3.3nF Kemet C0G ( https://hu.farnell.com/kemet/c0805c332j ... 332J5GACTU ) kondenzátor is....

( Az 1K pozíciókba is be tudok tenni eddig még - fülre - nem próbált TE CONNECTIVITY SMA-A0204 ( ± 15ppm/°C ) és MULTICOMP MCFRBTNV ( CSR Series ± 15ppm/°C ellenállásokat )

Már csak erőt kellene gyűjteni hozzá....

Az LME49860 és az LM4562 nem teljesen azonos? Legalábbis a paramétereik alapján csekély különbség lehet közöttük...

Sajti

Az LM4562 az LME49720-szal egyezik meg elvileg.

( itt írnak néhány dolgot nem hivatalosan: https://www.head-fi.org/threads/lm4562- ... ou.521972/ )

Úgy látom, hogy nagyon hasonlóak, inkább csak ízlés kérdése, hogy ki melyiket preferálja. A 860 magasabb tápfeszültséget is elvisel, bár ez a legtöbb esetben mindegy.

Sajti

A dual AK chipnek vajon mi az előnye a single chipes verzióval szemben? Elég sok 1 chipes DAC létezik már a piacon viszont a dualosok drágák. Az 2db csak a balanced kimenet miatt van benne?

Alapból a szimpla AK chip is szimmetrikus kimenetű csatornánként.
A dual dac megoldás un. mono mode üzemben megy. Ez azt jelenti, hogy az adott dacon belül, a két - eredetileg különálló - csatorna most ugyanazt a jelet dolgozza fel, a megfelelő kimeneteket pedig valamilyen módon párhuzamosítjuk.
Így, gyakorlatilag a párhuzamosan kötött erősítőkhöz hasonló változást kapunk, pl. a zaj - ideális esetben - gyök 2-ed részére csökken. Az AK4497 esetében 2dB javulást ad meg az adatlap SNR-re.
Átlagos felhasználót azért nem valószínű, hogy ez lázba hozza, viszont a dual felépítéssel meg lehet indokolni egy látszatra magasabb kapott értéket, így a magasabb vételárat is.
Ha a szubjektív hangminőség felöl nézzük, akkor a párhuzamos dolgok gyakran működnek jól a hifiben, pl. a TDA1543 dacok, Jeff Rowland erősítők LM3886-tal, stb.
A konkrét esetben nincs tapasztalatom szimpla/dual ügyben, a kiválasztásnál nem volt szempont, hogy dual legyen.

Lassan megérkezik a DAC de már előre sikerült nagyfelbontású képet találni a belsejéről.
Nem tűnik rossz konstrukciónak, átlátható és logikus.

Ami szemetszúrt elsőre tuning lehetőségként az az OPA1612. Vajon érdemes lecserélni valami jobbra?
Elenállás és kondicserén is gondolkodok már előre az opák körül. Milyen típusokat ajánlanál bele?

Megérkezett a drága és szét is szedtem gyorsan
Visszakövettem a kapcsolást és ezt raktam össze belőle:

A jelölés nélküli kondenzátor értékét nem tudom. Ez van ráírva: WIMA MKP10 1500/2000- és egy nagy 5-ös a hátulján. Vajon milyen értékű?
Az IC egy OPA1612. A 152 Ohm ellenállások gyanúsak, szerintem azért ennyi mert beültetve mértem meg. A színkódot nem tudom leolvasni, kiforrasztani még nem szeretném.

Szerintetek rendben van így a kapcsolás vagy változtassak rajta valamit? Az ellenállásokat szeretném lecserélni valami jófélére és ha már megrendelem őket, lehet más értékűeket is választani ha szerintetek jobbá is lehetne tenni az arányokat.

Én eredetileg nem akartam belenyúlni a sajátomba. Az elsőosztályú mérési eredmények mellett - az olvasottak alapján - a többség a hangját is nagyon jónak találta.
Ami miatt mégis megpróbáltam cserélgetni néhány dolgot, az a készülék "hangszíne" volt. Úgy gondolom, vagy inkább érzem, hogy gyárilag kicsit melegebb, lekerekítettebb, tónust kísérleteztek ki. Ezen akartam változtatni.
A legelemibb tulajdonságait a hangzásnak, vélhetően az AK chip és a kiszolgáló áramkörök határozzák meg, beleértve a tápegységeket is.

SZVSZ először ki kellene ismerni a gyári kivitel hangképét. Csak akkor forrasztanék bele, ha valami konkrét hangi jellemző lenne, ami nem tetszik, és ami biztosan kiküszöbölhető az analóg kimeneti fokozat alkatrészcseréivel.
Pl. az itt is alkalmazott MELF ellenállásokból nincs túl nagy választék. Az Vishay és Welvyn tapasztalataimról már írtam, nem olyan egyszerű dolog ez ( legalábbis számomra ) Most pl. az egyik pozícióba TE Connectivity SMA típust tettem, kiegyenlítettebnek tűnik vele a hang, de ez is csak az adott komplex környezetben tapasztalható. És persze az sem biztos, hogy más is így értékelné a hatást, sőt, biztosan nem.

Nekem két dolog is furcsa: az analóg kimeneti fokozat tápjának a pufferkondijai a nyák túlsó végében vannak, kb 15cm-re az OPA-tól. Én közelebb (is) tettem volna, bár lehet, hogy nincs jelentősége, viszont engem zavar.
A másik, hogy az AK chip és az OPA bemenete között nincs kondis leválasztás, egyből megy bele néhány ellenálláson keresztül az OPA-ba. A kimenetén lenne DC szervo? Vannak kis 3 lábú fetek(?) de nem tudom, hogy az mute vagy a szervo része, már ha van. Azt tudom, hogy a kimeneten csupán 1mV DC van.

OPA 1612 typ. max offset 0,5mV; kis impedanciás meghajtás, 2×-es erősítés. DAC-oknak meg szinte elhanyagolható a DC offsetük... semmi nem indokolja egy + aluláteresztő töréspont beiktatását az átvitelbe szerintem.

ha megmérnéd a dac kimenetét teljes spektrumban, valószínűleg kiderülne mi indokolta a kimenet ilyen megoldását.

Kifejtenéd?

nézz bele a cd lejátszókba. a legtöbben a dac chip után az analóg rész tele van szűrökkel. műveleti erősítőkkel. ha csak a ship kimenetét méred akkor rajta ül egy csomó zaj. mértünk tda1541-ket. 10khz felett már szépen torzul a sinusz. megjelenik a 44.1khz fele is. aztán a válltotó freki függvényében a 22khz és az adott freki különbözete is ott csücsül. még a tápokon is merhető. ha viszont egy jobb készülék kimenetén nézed szép egészséges a sinusz. hogy a zenével mit művel a visszacsatolás meg a szűrő hálózat, az meg hallható. igazából itt van különbség a különböző gyártók termékei között. ezért
(is) szokták trafóval, csővel feljavítani a diyerek. (a saját tda projektem is a végéhez közeledik. kíváncsi leszek mérve mi jön ki belőle)

- Az AK4497 ( és hasonló "modern" ) dac beépített digitális szűrője min.100dB csillapítást ad fs fölött, a kimeneti enyhe szűrő is min. 100khz töréspontú, míg a TDA1541-ben nincs ilyesmi, még különálló szűrővel sem, NOS mód esetén meg semmilyen csillapítás nincs Fs fölött....
- Az OPA1612, a széles bemeneti közös módosú tartományával tökéletesen alkalmas a fenti használatra. A csatoló kondi elmaradása miatt még jobb műszaki megoldásnak is tekinthető. Valójában pont emiatt gondolkodtam én is a feneti SMSL M300 megvételén, itt - úgy tűnik - az aszimmetrikus kimenet előnyt élvezett a szimmetrikussal szemben
- a diyeres trafó, cső, kontrolálatlan szűrés megoldás nem jobbat ad - műszakilag valójában sokkal rosszabbat - hanem mást....speciális hangzást, amely nem a felvételek sajátja --> speciális torzítást. Én is próbáltam, használtam, használom ezt, és egyre divatosabb a jelenséget valami non-plus ultraként beállítani...

Ezzel a gondolatmenettel maximálisan egyetértek.

_________________
- Ajándékot hoztam neked, malájok fejedelme.
- Nem baj, csak szép legyen - felelte Nalaya király.

Fantasztikusak ezek a gondolatmenetek, csak éppen semmit sem érnek, amíg az a valóság, hogy nincs megfizethető árú DAC "speciális hangzás" nélkül. Igazság szerint a nagynevű, drága típusokkal sem vagyok kibékülve...

A vita gyakorlatilag azon megy, hogy kinek milyen hangzás tetszik, mi illik a rendszerébe, vagy mire nincs füle, és ezért fogalma sincs róla, miért preferálnak mások egy (lélektelenül analizálva) tonálisan kiegyenlítetlenebbnek tűnő típust. Végül elkezdik analizálni a kapcsolását, és csodák csodájára megtalálják a trafót. Vagy a csövet. Ki ne találná meg?

A vita (ami tulajdonképpen nem vita, csak beszélgetünk egy adott témáról) arról folyik, hogy a trafók vagy az elektroncsövek megoldják-e a DAC-ok kimenti szűrőinek problémáját, vagy csak egy olyan hangzást teremtenek, amelynek ugyan nincsen köze az eredeti műsoranyaghoz, de sokaknak ez a hangkép jobban bejön mint a tiszta, torzítatlan zenei hang. Hogy mi a probléma szűrőkkel és, hogyan lehet ezt a problémát csökkenteni, annak leírására itt nincsen elég hely, de találhatsz irodalmat sok helyen, kérlek nézz utána.
Én ebben a kérdésben shany véleményével értek egyet.

_________________
- Ajándékot hoztam neked, malájok fejedelme.
- Nem baj, csak szép legyen - felelte Nalaya király.

A (nem) vitához az én MSB DAC-om egyik csatorna R2R modul analóg része a kép bal felső sarkában az egyetlen LT1363 opa. Annak kimenete közvetlenül DC-n megy a kimenetre, semmiféle aktív-passzív elem nincs utána. Előtte látható a kb 96 darabból álló ellenállás létra abból kapja a létra-összegzett jelet.
Ez a kimenet nekem RCA aszimmetrikusként megy a csöves erősítőm bemenetére, ami ráadásul egy PX25 teljesítmény trióda. Tehát bőven van meghajtó képessége az LT1363-nak. Képes +15/-15V táp esetén 25Vpp jelet kiadni, nálam csak 10Vpp-ig van igénybe véve. Mindezt 1ohm alatti dinamikus kimenő impedanciával 100kHz alatt.

Na akkor

"a trafók vagy az elektroncsövek megoldják-e a DAC-ok kimenti szűrőinek problémáját, vagy csak egy olyan hangzást teremtenek, amelynek ugyan nincsen köze az eredeti műsoranyaghoz, de sokaknak ez a hangkép jobban bejön mint a tiszta, torzítatlan zenei hang. Hogy mi a probléma szűrőkkel és, hogyan lehet ezt a problémát csökkenteni, annak leírására itt nincsen elég hely,"

Nálad is ez a helyzet a trafó cső megoldja a szűrésed

_________________
XMOS + dual PCM1794 DAC,+ TPA3255 D class + Focal Onix hangdoboz

Ez melyik topik is?


BTW: Kéne egy topikot szentelni az ilyenfajta hitvitákra, akár valami olyasmi címmel, hogy "Mitől szól jól?" ott lehetne a hasonló, állandóan előkerülő, nem az adott témához szorosan tartozó nézetkülönbségeket kifejteni. Akár még anyázni is lehetne, mivel nem szigorúan műszaki az ilyen viták többsége. Még akkor is, ha többen ezt hiszik.

röviden, nem.
Ha így lenne akkor az eszement sokdolláros MSB-DAC-ok, amiket manapság gyárt az MSB, azokat csak csöves bemenetekhez lehetne használni, vagy kéne hozzá adni egy opciós szűrőt. Márpedig ...

MKP10 1500/2000 1,5nF 2000V
A szűrő kapcsolás jó, teljesen passzív.
Vékonyréteg smd ellenállásokra lehet cserélni, ha kellően spannolt vagy alkatrész minőségileg
Az OPA1612 helyett lehet és érdemes próbálkozni mással, akár az említett LME49720-szal, vagy az én favoritommal, az AD8397-tel.
prósza- cseresznye

... aztán ezeket rögtön le is lehetne zárni Darvas első törvényével

Szerinted, a szűrő pont hozzá tartozik a DAC-hoz

_________________
XMOS + dual PCM1794 DAC,+ TPA3255 D class + Focal Onix hangdoboz

Anyázni???
Én még véletlenül sem szeretnék indulatokat beletolni ebbe a témába, sőt annak örülnék, ha ilyesmi fel sem merülne a fórumon. Értelmetlennek is tartom alapból, meg nem is ér annyit ez a téma ( és egyik sem ), hogy indulatokat plántáljon el a fórumtársak között.
Ha netalán mégis érzékeny pontot érintettem volna, akkor elnézést, "visszaszívom" amit írtam.

Ettől függetlenül, nekem az kezd kikristályosodni az idő múlásával, hogy a hangsugárzó ( és akusztika ) döntő módon meghatározza, hogy milyen következtetéseket vonok le a hallottakból, vagy ha úgy tetszik, miféle hitvallást alakítok ki? Minél nagyobb a hangsugárzó - elcsépelt kifejezéssekkel élve - információ áteresztő képessége, "felbontása", transzparenciája ( és ezt a felbontás kérdést keményen összefüggőnek látom a tisztán műszaki THD jellemzőkkel ) annál jobban hallom, hogy mi is "történik" valójában a hangfrekvenciás jellel.
Persze más szemszögéből megvilágítva: annál jobban hallani vélem, hogy mi is "történik" valójában a hangfrekvenciás jellel.
Az viszont biztos, hogy mióta, mondjuk középkategóriássá alakított hangsugárzóval fülelek, másként kezdem hallani a dolgokat, és folyamatosan változik a véleményem, addig stabil pontként kezelt saját elveimmel kapcsolatban is.

Az egyéni ízlés természetesen egy másik aspektus, adott esetben mindent felülír.... mindent.

No megvan a szent Grál ... ja mégsem.

De jó lenne, ha -akár egy, akár több- műszaki paraméter mérésével eldönthető lenne egy olyan szubjektív (de ennek ellenére a többség által érzékelhető és elfogadott) megítélés, mint például az említett.

Leragadva ennél az egy mennyiségnél -az egészen elcs...ett berendezéseket kivéve- a mérés (amit ugye illene minden eszköznél azonos körülmények közt mérni) úgy nagyjából semmit sem mond a berendezés auditív képességeiről. A tizedesvessző utáni nullák száma szépen mutathat a prospektusban, de semmire sem garancia. Mint ahogy azok hiánya sem jelent önmagában semmit.

Érdemes megnézni, hogy a nívósabb audioval foglalkozó bemutatókon, kiállításokon milyen berendezésekkel demóznak (az, hogy ezt milyen körülmények közt teszik, az más kérdés), mert nagy valószínűséggel a saját -jól belakott- demonstrációs termeikben is ezekkel dolgoznak.

Azt hiszem, nagyon meglepődnének, ha valaki a nullák száma iránt érdeklődne, mert az abban a szegmensben -is- teljesen érdektelen, csak a hangzás számít.

Talán félreérthetően fogalmaztam, a THD-val kapcsolatban jelen esetben csak a hangsugárzók torzítására gondoltam.
Tovább offolva az erősítők irányába, én ott max 0,1%-ban határoznám meg a saját limitem....amin a rossz darTZeel utánzatom túl is lő néhol
Viszont lehet, szívesebben élnék azzal a tudattal, hogy a készülékeim paraméterek szempontjából is jók. Nem mondom, hogy most feszélyezve érzeném magam emiatt, de esetleg kipróbálnám azt az életérzést is....valójában már el is kezdődött a folyamat, próbálok tapasztalatot szerezni a sötét, többnullás oldalon
Én feltételezem - talán alaptalanul - hogy a sikeresebb high-tech hifi gyártók is megszenvednek a készülékeik hangtónusának beállításával, optimalizálásával, ők is végeznek meghallgatásos tesztekre alapuló mósosításokat, alkatrész-választást.
De mindegy is, mert ízléssel, szokásokkal, berögzülésekkel nem lehet és nem is érdemes vitatkozni. Mindegyikünk kicsit/nagyon mást keres a reprodukált zenében.

A probléma ott kezdődik, hogy legtöbben a felbontás (szubjektív) fogalmát is csúnyán félreértik. Sosem hallott részletek, mélyfekete háttérnek becézett alacsony szubjektív zajszint* és hasonló audio-butaságok...

* A zajszint és a felbontás arányosított összekapcsolásának egyértelmű következménye lenne az analóg lemezjátszás gyenge felbontása, és láss csodát, elméleti síkon pontosan erre jutnak a normális lemezjátszót sosem hallott fiatalok.

Nem te fogalmaztál félreérthetően, hanem nem olvasták el figyelmesen a hozzászólásodat, nekem pl. egyértelmű volt.
A thd /imd/bim helyett más mérőszámot kellene alkalmazni, ami sokkal jobban megmutatja az elektronikák igazi, a hangminőségre mindig ugyanúgy ható torzításait, erre még egy kicsit várni kell. a köztudatba kerüléséhez meg jó sokat.
Mindenesetre a modulációs torzítások (pl. dfd -frekvencia különbség torzítás) sokkal kisebb szinten is zavaróak, legalábbis 200Hz felett.
A dacok analóg kimeneti megoldásainál gyakran rossz áramköri topológiát használnak, a gyári ajánlások nem megfelelőek.
A dacok igen alacsony táp zavar elnyomása miatt fontos a táp megoldása, ezen mindig érdemes "diyerkedni"

Kicsit?? Hány évtizede várunk hiába? Az elméleti áttörés mindaddig vágyálom lesz, amíg nincs meghatározva-bebizonyítva, hogy milyen természetű torzítás határozza meg alapjaiban a hangminőséget. A fejlesztő persze olyan méréseket, olyan torzításmodellt alkalmaz, amilyet jónak lát. Igaza akkor lesz, ha az általa felfedezett torzításfajtát minimalizáló kapcsolástechnika minden szinten bizonyítani tud.

Zoli két mondatban jól összefoglalta, amit a DAC-ok kimeneti szűrőiről én is próbáltam leírni. (talán nem ilyen frappánsan.)
Ha jó hangminőséget akarsz, akkor nem lehet a kimeneti szűrő méretezését félvállról venni. Vagy olyat, hogy nem is teszek szűrőt, majd az erősítőm és/vagy hangdobozom úgy is szűr. Alap dolog, hogy pontos analóg-digitális vagy digitális-analóg átalakítás nem létezik egzaktul megtervezett (adott vágási frekvenciájú, meredekségű) szűrő nélkül. A szűrő itt az egész folyamat Achilles sarka. Pontos szűrő nélkül csak torzításgenerátorok különböző verzióit siker előállítani.
Jó hangminőségű DAC-ot úgy építeni, hogy majd teszek oda valami szűrőt, amit a netről vadásztam le, nem lehet. A folyamat megértése nélkül, csupán próbálkozásokra hagyatkozva, véget nem érő DIY-kodás lesz csak, jelentős előrehaladás nélkül. Ez olyan mint sötét szobában egeret fogni. Gondolom nem ez a cél.

Amúgy pedig ez közelről sem hitvita. Kemény szakmai tények és irodalom is áll a dolog mögött, csak arra vár, hogy elolvassák.

_________________
- Ajándékot hoztam neked, malájok fejedelme.
- Nem baj, csak szép legyen - felelte Nalaya király.

Irodalom van dögivel. ̶D̶u̶n̶á̶t̶ Dumát lehet velük rekeszteni

Az itt a kérdés, hogy a technikailag korrektebbnek "elismert" megoldás előnye hallható-e, vagy csak másmilyen lesz – netán az ellenkezője igaz? Egyszerűbben megfogalmazva: mennyivel jobb a mérnöki szintű, önigazolásképpen tényeket is citáló hitvita?

Ó, iiigen, a mindenekfelettvaló műszakiságnak is vannak hívői. De sajnos valamiért általában mégsem sikerül ezeken az alapokon előállítani a nonpluszultra hangú berendezéseket. Vajjjon miért?!

Szuper! Végre valami jó hírt is hallunk tőled.

Akkor kötekedés helyett, legyetek szívesek azt olvasgatni!

_________________
- Ajándékot hoztam neked, malájok fejedelme.
- Nem baj, csak szép legyen - felelte Nalaya király.